Vita:Albánia államszervezete és közigazgatása

Államigazgatás vs közigazgatás

Átmozgattam a téves címet, ugyanis államigazgatás és közigazgatás szinonímák, viszont a cikk Albánia államszervezetéről és közigazgatásáról szól. (Nálunk a rendszerváltásig használták az államigazgatás kifejezést, ma kizárólag a közigazgatást használjuk.

Az államszervezetnek része a közigazgatás szervezete, viszont a közigazgatás nem terjed ki a törvényhozásra, az államfőre, az igazságszolgáltatásra mint önálló hatalmi ágra, tehát szűkebb fogalom.--Linkoman 2006. október 4., 12:06 (CEST)

Oké, köszönöm, nekem így is megfelel, sőt, legalább eltűnt a kötőjel, idegesített. Azóta az Albánia szócikkben már magam is így jártam el. Viszont le kellene telefonálni a Duna-partra, a Közgázra, hogy változtassák meg a nevüket Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemről valami másra:-))) Hülyéskedem persze, de a lényeg az, hogy az államigazgatás ma is épp oly bevett terminus, mint volt, az tény, hogy a tartalmán és a viszonyán a közigazgatáshoz el lehet vitatkozgatni.
Pasztilla 2006. október 4., 12:33 (CEST)

Köszi a megértést és a szakszerű javítást az Albánia cikkben.--Linkoman 2006. október 4., 12:35 (CEST)

2015-ös közigazgatási reform

Áthozva Peyerk vitalapjáról, Pasztilla kérdése:

Elnézést előre, hosszú lesz, de a segítségedet szeretném kérni több pontban is. Dióhéjban: Az albán törvényhozás tavaly megszavazott egy közigazgatási reformot, amely idén júniusban lépett életbe, és gondom van az új közigazgatási egységek albán neveinek lefordításával.

A legfelső szinten 2015 előtt és utána is tizenkét qark állt/áll. Ezeket a szórványos magyar említések is megye néven hozták (pl. Vlora megye). Ezzel gondom nincs, a Vlora megye vs Vlorai megye is jobban megfelel az ízlésemnek, és ha csak a magyar megyenevezéktant nézem (Veszprém megye vs Veszprémi megye), onnan nézve is illeszkedik abba a rendszerbe, ahogy a megyéket magyarul kezeljük.

2015-ben a rreth (kerület) mint második szintű közigazgatási egység megszűnt, ezzel nincs gond. (?)

Innen jönnek a némiképpen új elemek. 2015 előtt a harmadik szintű közigazgatási beosztás vegyes volt, voltak egyfelől bashkiák, másfelől komunák. A bashkia alapjáraton albánul önkormányzatot jelent (önkormányzati épületet is). Az országosan létező 60+ bashkia jellemzője azonban egyként az volt, hogy a városi jogállású településeket és ha voltak, a környező falvakat foglalta egy közigazgatási egységbe. Valamennyi város egy bashkia központja volt. Ezért én korábban a városkörnyék megjelölést használtam rá (magyar forrást nem találtam, kénytelen voltam feltalálni). A komuna a román, szerb stb. rendszerhez hasonlóan falvak közigazgatási egységét jelentette, tehát a község szót használtam a lefordítására. Ez nekem így kerek volt.

Aztán jött 2015, amikor azt mondták, hogy akkor mostantól nincsenek kerületek, hanem második szintű közigazgatási egység a bashkia. Igen ám, de a bashkia-fogalom új értelmet nyert (gyakorlatilag a korábbi rreth/kerület helyére került több szempontból is), mert úgy szervezték át, hogy fogták a 65 bashkiát és a 308 komunát, és ezek területeit úgy vonták össze, hogy a végére Albánia területe 61 új bashkiába szerveződött. Tehát, 2015 előtt minden városnak megvolt a saját bashkiája (városkörnyéke), amelynek ő volt a székhelye, ma azonban egy bashkiában több város is lehet, és érthető módon csak egy a bashkiaközpont; országosan tíz város egy másik város bashkiájába tartozik. Emellett került a térképre hat olyan bashkia is, amelyben egyetlen városi jogállású település sincs, hanem csupa-csupa egykori komunák összevonásából alakult ki. Ezért úgy éreztem, hogy a bashkiát városkörnyéknek fordítani a továbbiakban tarthatatlan, így kínomban a járás kifejezést kezdtem el használni ezekre a közigazgatási egységekre. Ugyancsak a magyar járásnevezéktanhoz igazodva, ezeket már -i képzőztem: Vlorai járás.

Már ez is problémás lehet, de a legnagyobb gondom az új harmadik szintű közigazgatási egységekkel van. Mert az van, hogy nem dobták ki a korábbi bashkiákat és komunákat sem az ablakon, hanem azt mondták, hogy ezek lesznek a harmadik szintű közigazgatási egységek, albánul njësi bashkiake, ami magyarul mindközönségesen bashkiaegység. Végtelen kínomban én ezt járási egységnek fordítottam, de mostanára ezt szeretném letagadni, és a járáskörzet kifejezést használni, de nem tudom, lehet-e, van-e ilyesmire analógia, milyen példák vannak a járásokénál egy szinttel lejjebbi közigazgatási egységek megnevezésére.

Egy egyszerű, zavarmentes példa, hogy ne legyen ennyire kusza. 2015 előtt Lezha megye (qark) egyik kerülete (rreth) Kurbin volt. Ebben a kerületben volt három városkörnyék (bashkia): Laç, Milot és Mamurras; továbbá egy község (komuna): Fushë Kuqeja. Ma ez úgy néz ki, hogy Kurbin immár járás (bashkia), amelynek székhelye Laç, és négy járáskörzet (njësi bashkiak) tartozik a járáshoz: Laç, Milot, Mamurras és Fushë Kuqeja.

Előre is köszönöm. Pasztilla 2015. december 3., 16:07 (CET)

Áthozva Pasztilla vitalapjáról, Peyerk válasza:

Hali!

Bocs a lassú reakcióért. Közben találtam egy tök jó lapot a reformról, ami angolul is megvan ráadásul.

Ez egy jó szaftos téma. Jó kis esettanulmányt lehetne ebből írni az erőszakmodernizáló rendszerek önsorsrontásának arról a sajátságos módjáról, amikor bürokratikus káoszba taszítják magukat mindenféle innen-onnan vett példák felszínes interpretációjának kísérletével A gyakorlati problémádra első blikkre azt tudom mondani: egész jól bukdácsolsz az aknák között, bár nyilván semmi garancia nincs arra, hogy holnapután egy újabb ötlettel nem döntik romba a pillanatnyilag viszonylag konzisztensnek tűnő megoldásodat.

A qark = megye jó megoldásnak tűnik.

2015 előtt a komuna szerintem simán község kellene legyen, a bashkia meg város; illetve az orosz vagy a lengyel minta alapján falusi község illetve városi község is lehet. (Az, hogy a városok egy részéhez falvak is tartoznak, nem zavar be, ez még nálunk is így van, csak mi hagyományosan úgy teszünk, mintha egy település egy önkormányzat lenne. De hogy lehet nevezni másként mondjuk Bárszentmihályfa helyzetét?) Az angol fordításokban is úgy szerepelnek, hogy rural/urban municipalities.

Ebből következően idéntől simán községnek nevezném az egységes típusú bashkiákat. Az, hogy ezek most nagyobbak, nem zavar be, mert számos országban voltak már ilyen községösszevonási kampányok, legutóbb például Dániában csökkent 99-re a községek száma, tehát azok átlagosan 50 ezer lakosúak lettek.

A községeken belüli egységeket, amiknek most "njësi bashkiake" vagy "njësi administrative" a neve, én alközségnek fordítanám. Ha jól értem a rendszert, ezeknek nincs önkormányzata, hanem a bahkia önkormányzata bizonyos közigazgatási feladatokat ebben a területi struktúrában lát el. Az alközség szónak nincs nagy hagyománya a magyar közigazgatásban, de azért nem példátlan: a Fiuméhoz csatolt korábbi községek hasonló státuszban voltak a 20. század elején, és alközségeknek nevezték őket. (Fiume város és kerülete a várost és ezeket együtt jelentette.)

A még alsóbb szinten, a települések neve meg falu és város, illetve városrész.

Ami a járást illeti, szerintem az leginkább a rreth lehetne, de arra hagyományosan a kerület szót használják régóta, az is megfelel.

– Peyerk ^vita 2015. december 4., 16:00 (CET)

@Peyerk: Köszönöm, ez így számomra kerek, néhány kisebb fodrozódás a víztükrön:

• A városi község, falusi község, alközség tulajdonnévi előtagja képző nélküli? Pl. Kurbin község, Kurbin városi község.
• A községeknek központjuk és nem székhelyük van? Pl. községközpont, városi községi központ, városiközség-központ, melyik? Pasztilla 2015. december 4., 18:54 (CET)

@Pasztilla:

• Igen, ezek képző nélküli tulajdonnévvel járnak szerintem.
• Tulajdonképpen mindegy szerintem, de talán a központ valóban jobb. Nem bonyolítanám, ha mindenképp összetétel kell, akkor a községközpontot használnám, a háromtagú már felesleges. Ha kell, a jelölt birtokos szerkezet jobb arra. (Városi község központja.) De persze, a magyar nyelv rugalmas, természetesen nincs elvi akadálya a teljes összetételnek sem.

– Peyerk ^vita 2015. december 4., 19:32 (CET)