Vita:Örményország uralkodóinak listája

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Peadar 15 évvel ezelőtt a(z) Ázsia vagy Európa témában
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Ókori témájú szócikkek (bővítendő besorolás)
Középkori témájú szócikkek (bővítendő besorolás)

Örményország uralkodóinak listája[szerkesztés]

Mitől lenne “jobb és megbízhatóbb“ az Örményország uralkodóinak listája, amely tele van elemi hibákkal?! A neveknél az örmény átírást kell használni, nem pedig hottentóta vagy kínaiból vett neveket hibásan adagolni! És semmiképpen sem vehető át a nagyhibás latin szövegekből! Talán Marco Polot akarjátok idézni, aki olyan baromságokat írt le, Örményországról, hogy az ember azon töri a fejét: most sírjon, vagy nevesen??? Van az Örmény Tudományos Akadémiának ezzel kapcsolatos állásfoglalása, azt kell betartani! Nincsenek “Artaxiádok“ és nem volt “Orontid királyság“ sem! Voltak Artaseszjánok, voltak Arsakunik. Ezenkívűl az örmény királylisták nem Kr.e.570-ben kezdődnek, ahogyan a magyaroké sem I.Istvánnal! Azért a genealógia azóta, amikor ezeket a badarságokat írták, már erőteljesen előrement! Örményországról örménycentrikus anyagokat kell írni! A “Tigranes“ örményül “Tigrán“ és eszerint kell átírni. Ott van minden névnél az örmény név, azt kell fonetikusan magyarra átírni. A Sames a magyarban van, gúnynév - valakinek a samesza! De ilyen örmény név nincs, soha nem volt! Az Orontes-Οροντες, Aratvasdes-Αρταβασδες ezek mind görög, de semmiképpen sem örmény átirás! Görög királyi listáknál lehet használni, örménynél semmiképp! A magyarok is megsértődnének, ha a magyar királylistákat oroszból fordítanák le angolra, majd angolról görögre és görögről vissza magyarra! Rá sem ismernének a nevekre és a mögöttük lévő személyekre! Az ókor nemcsak Hellászból és Rómából állt, mert Örményország akkor már rég erős állam volt, amikor ezeknek még se híre se hamva nem volt! Tehát kár a gőzért. Ez alista másról szól és amaz is egészen másról. Feleleveníti a múlt századok szándékos hibáit! Vége! Örményország uralkodóinak listája mint hibás törlendő! Az egyetlen jó: Örményország uralkodóinak listája--Roland von Bagratuni az igazság mindenek fölött 2007. június 13., 20:01 (CEST)Válasz

Utóirat[szerkesztés]

Még annyi, hogy a részkirályságok, részállamok (Szjunik, Ararát, Sirák, Kilíkia, Trapezunt, Karsz, Iberia, Albánia, Bagravend, etc) uralkodói nem egész Örményország uralkodói, tehát külön-külön kell őket felsorolni! A magyar ajku Parthusi Birodalom soha nem szállta meg Örményországot! Egyazon dinasztia két ága uralkodott a két országban! Meg kell nézni Badiny Jós Ferenc professzor, Lukácsy Kristóf, Szongott Kristóf műveit!--Roland von Bagratuni az igazság mindenek fölött 2007. június 13., 20:23 (CEST)Válasz


Törlési megbeszélés lezárt jegyzőkönyve


Az alábbi törlési javaslatot archiváltuk. Kérjük, ezt a megbeszélést már ne módosítsd! A további hozzászólásokat a cikk vitalapjára írhatod. Ezt a lapot már ne szerkeszd!

Az eredmény: Megmaradt. Tulajdonképpen nem voltunk résen eléggé, mert ez egy tipikus összedolgozandó ügy, a többi folyjon a vitalapján. – Bennó  (beszól) 2007. július 19., 17:40 (CEST)Válasz

Örményország uralkodóinak listája[szerkesztés]

INDOKLÁS: lásd a vitalapot! Nem tudom én sem mit csináljak mert nem értek hozzá, viszont ezek így nem marathatnak! Üdv Szajci 2007. július 7., 08:53 (CEST)Válasz

  •  törlendő Mint megjegyeztem: harmadik (görög és latin) nyelvből átvett elavult ökörségeket tartalmaz. Hibás névátírás (ma már az örmény eredetiből vesszük a neveket!) hibás dátumok, összekeverve a szezont a fazonnal. Mert egy birodalmi uralkodói listára nem szokás egyik-vagy másik részállam vagy tagállam uralkodóit „jobb hijáán“ belökni. Pl.Kilíkia részkirályság volt még akkor is, amikor a Nagy Örményország rabszolgaságban volt. Ez olyan, mint amikor Erdély uralkodói helyettesitenék egy kimutatásban a magyar uralkodókat a törökvész idején...--Roland von Bagratuni az igazság mindenek fölött 2007. július 7., 09:07 (CEST)Válasz
  •  kérdés – kedves RVB! Megtudhatnánk, hogy milyen források alapján tartod megbízhatatlannak a nemzetközi történettudományban elfogadott listát? Nekem per pillanat csak a "Ki mikor uralkodottt, kormányzott" és annak forrásai állnak rendelkezésemre, és ezek alapján a nevek formáján kívül nagyobbrészt megbízhatónak tűnik a lista. Szeretném tudni, milyen alapon kéne ezt felülvizsgálnunk. Előre is köszönöm. – Bennó  (beszól) 2007. július 7., 12:53 (CEST)Válasz
Mint már említettem: elavult források! A hatályos MTA rendelkezséek szerint orosz, örmény, grúz, arab, japán, kínai etc.etc. nevek csakis eredeti átírásban közölhetők. Ez pedig annyit jelent, hogy örmény név (is) csak örmény átírásból használható! Márpedig az említett könyv nem az örmény átírást használta, mert aki írta vagy fordította, fingja sincs az örmény nyelvről, örmény történelemről! Az örmény királylista az Örmény Tudomáynos Akadémia listája alapján készült. Ezzel szemben a Klaus-Jürgen Matz (eleve idegen — német —, de nem örmény szerző!), a Ki mikor uralkodoptt, kormányzott? c. műve már eleve azért hibás, mert a régi középkori hibákat konzerválja! Lehet, hogy divat volt egykoron latinból, görögböl átvenni neveket, de ma már az Magyar Tudományos Akadémia előírásai az irányadók! A legjobb példa egyébként Marco Polo útleírása. Amikora z Örményországot jól ismerő ember elolvassa, röhögőgörcsöt kap a sok idétlen sületlenség miatt! Hát a nyugati források rengeteg ilyen Marco Polo-féle baromságot tartalmaznak! Ez körülbelül olyasmi, mintha Magyarország történelmét szlovák, szerb vagy román források alapján írnák világszerte! azt javasolom: olvasd el bármelyik arabról vagy oroszról lefordított európai könyvet és hasonlíts össze a direkt fordítással. Te is röhögőgörcsöt kapsz. Így születnek olyan kreténizmusok, hogy Attilát egy barbár vadembernek tüntetik fel némely bolsevista történészek!!--Roland von Bagratuni az igazság mindenek fölött 2007. július 8., 15:44 (CEST)Válasz
Én ezt tökéletesen értem, de mindenképpen szükségünk volna ez esetben egy másik forrásra, ami lehetőleg szintén legyen elfogadott. A Klaus Jürgen-Matz se hibátlan, én ezt tudom jól, de mire alapozzuk a javított listát? – Bennó  (beszól) 2007. július 8., 15:56 (CEST)Válasz
Nos, ha jól emlékszem, tettem egy hosszú forráslistát a cikk végére. De van egy, igaz orosznyelvű forrás, de az alap ugyanaz. (Persze az ababn közöltek egy része is változott, mert a munka 100 éve készült!) Mert a könyv örményül jelent meg eredetileg. Ez Viktor Abaza műve: Örméynország története! Ő Moszkvában a Keleti Intézet világhírű professzora volt. Ezenkivül Horenaci Mózes magyarul is megjelent munkája is tartalmazaz (nem Aleksz Avaneszián „fordításában“ mert az egy mese! Plágium! Semmi köze Horenacihoz. Aztán Nyikolaj Marr művei is iráynadók. Burumbátor jól tud oroszul, biztos ismeri őket! Minden nagyobb orosz könyvtárban általában ott vannak. Marrt ugyan a komcsik utálták és fekete listán volt, de a marxizmusnak semmi köze az ókori örmény történelemhez!--Roland von Bagratuni az igazság mindenek fölött 2007. július 8., 16:30 (CEST)Válasz
  •  kérdés eleve, mielőtt szavazni dobjuk a cikket, imért nem hjuk fel a figyelmet a vitalapján, hogy gáz van a szócikkel... és ott kéne egy kis dumcsit tartani... majd lehet törlésre javasolni. --Peda 2007. július 7., 23:39 (CEST)Válasz
  •  maradjon nem törlendő, hanem összedolgozandó a másik listával (lásd elhelyezett sablon), ami - gondolom, RVB kolléga terméke. A két listából össze kell hozni egyet. Az a tény, hogy valami hibás, nem indolokja törlését - ki kell javítani. OFF: Mellesleg, kedves RVB, a másik lista meg tele van értelmezhetetlen jelekkel, forrásainak nagy része örményül van, amit nagyon kevesen értenek ebben az országban. --Burumbátor Szellemszoba 2007. július 8., 07:22 (CEST)Válasz
Tévedés. Nem tőlem jött a javaslat. Engem nem zavar, ha a másik ott van. De alternatív listaként. A baromságok mementójaként. Ugyanis aki lektorálta a Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodoptt, kormányzott? munkát, eleve nem ismeri a nyelveket. Mert más nevek is zavarosak. Nem az eredetiből írták át őket. És gongolom, Neked, aki nem Magyarországon él, szintén tudnod kellene, milyen gubanc van, ha egy orosz, kazah, bealrusz, ukrán stb. - például - Улянов nevet a magyar szerző angolból vagy németből írja át: Uljanoff-ként! vagy a Шварц-Schwarzot - oroszból Svárcként! Pedig az eredeti neveket eredetiből kell venni: azaz:megnézni, mi a név tulajdonosának nációja és akkor a nációja szerinti Tudományos Akadémia átírási előírásait kell követni! Az örméyn nevek ráadásul azért is bonyolulatk mert némely esetben kétféle átírással rendelkeznek: nyugatörméyn és keletörmény! A kettőben a b/p, k/g, cs/dzs, t/d etc. átugrások vanank. Pontoasn úgy, mint a Husák oroszban Гусак-Guszák lesz! De mi nem Guszákként írjuk, mert tudjuk, hogy Husák! --Roland von Bagratuni az igazság mindenek fölött 2007. július 8., 15:53 (CEST)Válasz
Köszönöm a fejtágítást, természetesen pontosan tudom milyen veszélyeket rejt magában a közvetítő nyelv alapján történő átírás vagy értelmezés. Amit veled kapcsolatban írtam, OFFTOPIC-nak szántam, és a másik listával, az Örményország uralkodóival kapcsolatban írtam volt, amit viszont ától-cettig Te jegyzel. Baráti tisztelettel, --Burumbátor Szellemszoba 2007. július 8., 16:09 (CEST)Válasz
Én csak egy formális megjegyzést teszek, ha az ember két szócikket becsületesen össze akar dolgozni, az nagyon nehéz feladat, s nem is biztos, hogy valaha lesz belőle egy jó szócikk, a jobbikat kell meghagyni, s tökéletesítse azt az eredeti szócikkíró. Amúgy nagyon sok örmény leszármazott tanul már örményül Magyarországon is, a nyelvtanulás megint divatba jön, s nemcsak az angol. Mindig akkor jó egy szócikk, ha egy koncepció mentén egy levegővétellel készül. S Roland von Bagratuni így dolgozik. Nos, ez persze nem azt jelenti, hogy egy nap alatt megír valaki egy szócikket, de akár meddig írja, koncepció mentén írja, tiszteli a tényeket. Két ellentétes koncepciójú szócikket nem lehet összedolgozni, ebbe próbáljatok belegondolni.--Márti 2007. július 8., 17:13 (CEST)Válasz
Viszont az örmény lapon hy:ՀԱՅԱՍՏԱՆԻ ՊԵՏՈՒԹՅԱՆ magyar szakirodalom van bőven. Kope 2007. július 8., 21:04 (CEST)Válasz

A fenti megbeszélést archiváltuk. Kérjük, további hozzászólásokat már ne írj hozzá! Ezt a lapot ne szerkeszd!


Ázsia vagy Európa[szerkesztés]

Poltikailag Európához akarnak tartozni, de a kontinenshatár az a Kaukázus gerince, tehát Grúzia is, Örményország is, Azerbajdzsán is földrajzilag Ázsia. Valójában a tektonikai lemezhatár valahol a Kaukázus déli lábánál van, az Eurázsiai-lemez és az Iráni-lemez között. Grúzia inkább Európa, Örményország inkább Ázsia tektonikailag. Persze a politika nagy erő, és ha a törökök belépnek az EU-ba, akkor majd „Kis-Ázsiát” nyilván átkeresztekjük majd „Kis-Európára”, ha pedig az oroszok is belépnek, akkor majd Vlagyivosztok is európai lesz. vagy talán már most is az? Még azon is el lehet merengeni, hogy Francia Guyana vajon Európában vagy Dél-Amerikában van-e? :-) Paulus Pontius Crassus vita 2008. december 29., 19:58 (CET)Válasz

Nemcsak a földrajz számít, de Oroszország és Törökország is is-is.Peadar vita 2008. december 29., 21:46 (CET)Válasz