Viosz-kastély (Andráshida)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Viosz-kastély
Viosz-kastély (Andráshida).JPG
Ország  Magyarország
Település
Épült 19. század
Család nemesvitai Viosz család, korábban nemesnépi Marton család

Jelenlegi funkció társasház
Elhelyezkedése
Viosz-kastély (Zala megye)
Viosz-kastély
Viosz-kastély
Pozíció Zala megye térképén
é. sz. 46° 51′ 40″, k. h. 16° 47′ 36″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 40″, k. h. 16° 47′ 36″

A Viosz kastély avagy Marton kastély egykor a Zala megyei nemesi származású nemesvitai Viosz család tulajdona volt, amely Andráshidán, Zala megyében található. Manapság társasház.

Az épület története[szerkesztés]

Eredetileg a nemesnépi Marton család tulajdona. A 19. század elején nemesnépi Marton György (1730-1795), táblabíró, zalalövői főszolgabíró, feleségével, boczföldi Visy Anna (1743-1817) úrnővel együtt költözött át Nemesnépről Andráshidára, ahol birtokosok lettek. Gyermekük, ifjabb nemesnépi Marton György (1767-1843), táblabíró, a zalalövői járás alszolgabírája, örökölte meg a birtokot és a családi kúriát, majd nejétől, söjtöri Patay Rozália (1779-1845) asszonytól született gyermeke, Marton József lett az andráshidai jószág örököse.[1]

Nemesnépi Marton József (1797-1858), táblabíró, alszolgabíró volt a kúria utolsó Marton férfi családbeli tulajdonosa; nejétől, verbói Szluha Rozália (1816-1883) asszonytól egyetlen leánya és örököse, nemesnépi Marton Zsófia (1842-1900) viszont az utolsó Marton családbeli tulajdonosa. Marton Zsófia két ízben nősült meg: Először nemesvitai Viosz Lajos (1836-1869) úrnak, majd halála után, házastársa lett annak a legjobb barátjának, boldogfai Farkas Ferenc (1838-1908), boldogfai közbirtokos úrnak, aki később Zala vármegye számvevője lett. Zsófia úrnő születésétől fogva az andráshidai kastélyban élt és az első és második házasságából származó gyermekei szintén ott születtek és nevelkedtek fel.

Végrendeletében, nemesnépi Marton Zsófia úrnő eldöntötte az andráshidai Marton kúria sorsát: legidősebb fiára, nemesvitai Viosz Ferenc (1861-1918) nagykanizsai főszolgabíró úrra hagyta, a három boldogfai Farkas fiú és egy leánygyermeke örökségét pedig pénzben bonyolította le.[2][3] Ekkor vált Viosz kastéllyá az andráshidai építmény, amely egészen 1945-ig a nemesvitai Viosz család kezében maradt; ekkor ifjabb nemesvitai Viosz Ferenc (1904-1969) urat, családjával együtt kitelepítették, és a kúriát államosították.[4] Később társasház lett belőle.

Jegyzetek[szerkesztés]