Vinçenc Prennushi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vinçenc Prennushi
(Vinçens Prennushi)
Vinçens Prennushi.jpg
Született 1885. szeptember 4.
Shkodra
Elhunyt 1949. március 19. (63 évesen)
Durrës
Állampolgársága albán
Foglalkozása
  • ferences szerzetes
  • római katolikus főpap
  • publicista
  • költő
Főpapi címei
Vallása római katolikus egyház
Szerzetesrend Kisebb Testvérek Rendje
Szentelők Giovanni Battista della Pietra (főszentelő)

Hivatal sapai püspök
Hivatali idő 1936–1940
Elődje Zef Gjonali
Utódja Gjergj Volaj

Hivatal durrësi érsek
Hivatali idő 1940–1947
Elődje Pjetër Gjura
Utódja Rrok Mirdita (1992-től)

Hivatal dél-albániai apostoli kormányzó
Hivatali idő 1946–†1949.03.19.
Elődje Leone Giovanni Battista Nigris
Utódja Ivan Dias (1992-től)

Boldog Vinçenc Prennushi (Shkodra, 1885. szeptember 4.[1]Durrës, 1949. március 19.[2]) albán ferences szerzetes, római katolikus főpap, publicista, költő, néprajzi gyűjtő. A ferences rend shkodrai tartományfőnöke (1929–1936), sapai püspök(wd) (1936–1940), majd durrësi érsek (1940–1947), 1946-tól ezzel együtt a Dél-albániai apostoli kormányzóság apostoli kormányzója is volt. A kommunista állampárt börtönében fejezte be életét. Korában népszerűek voltak hazafias költeményei, emellett jelentős népköltészeti gyűjtést végzett az észak-albániai hegyvidékek törzsei körében. Albánia vértanúinak(wd) egyikeként Ferenc pápa 2016. november 5-én avatta boldoggá.

Nevének gyakori írásváltozata Vinçenc Prenushi vagy Vinçenc Prendushi.[3]

Életútja[szerkesztés]

Alapiskoláit szülővárosában, a jezsuiták xaveriánus(wd) kollégiumában fejezte be.[4] Filozófiai és teológiai tanulmányait külföldön végezte, a salzburgi, halli, kalterni és bozeni kolostorokban. 1908. március 25-én szentelték fel pappá.[5] A lelki szolgálat mellett szenvedélyesen gyűjtötte a hegyvidéki albán törzsek népköltészeti alkotásait.[6] Emellett tevékeny résztvevője volt szülővárosa közművelődésének. 1917-ben a Posta e Shqypnis (’Albániai Hírhozó’), 1922-től 1924-ig a Hylli i Dritës (’Hajnalcsillag’), 1923-tól 1924-ig az Ora e Maleve (’A Hegyek Szelleme’) szerkesztésében működött közre, majd csaknem húsz éven keresztül volt a Zâni i Shna Ndout (’Szent Antal Hangja’) című katolikus folyóirat szerkesztője.[7]

1929-től 1936-ig a ferences rend shkodrai tartományfőnöke volt, majd 1936. március 19-én sapai püspök(wd) lett.[8] 1940. június 26-án a durrësi főegyházmegye érsekévé nevezték ki.[9] Kortársai visszaemlékezése szerint megjelenésében alázatos és erényes ember volt, aki nagy tiszteletnek örvendett az albániai katolikusok körében.[10]

A második világháború lezárultával, 1945 májusában a hatalmat magához ragadó Albán Kommunista Párt főtitkára, Enver Hoxha megbeszélésre hívta Shkodra érsekét, Gaspër Thaçit(wd) és Prennushi érseket. Kérését, hogy alakítsanak önálló, a Szentszéktől elszakadó, de az államhoz és a párthoz hű albán katolikus egyházat, a főpapok visszautasították, majd 1945 szeptemberére egyházi tanácsot hívtak össze.[11] Ez már elegendő indokul szolgált a pártvezetésnek ahhoz, hogy az észak-albániai katolikus klérus ellen forduljon. Az állambiztonsági szervezet, a Sigurimi(wd) 1947. május 19-én letartóztatta Prennushit is. A vizsgálati fogságban embertelenül megkínozták, majd 1947 novemberében a durrësi katonai törvényszéken sorra kerülő perében népellenes tevékenységért húsz év elzárásra és kényszermunkára ítélték. A gyötrelmek és az elhelyezési körülmények megviselték az egyébként is gyengélkedő, asztmás és szívbeteg Prennushit, aki végül 1949. március 19-én a börtönkórházban halt meg.[12]

A népköztársaság börtöneiben és kivégzőosztagai előtt életét vesztett harmincnyolc római katolikus papot, köztük Vinçenc Prennushit, Ferenc pápa 2016. november 5-én Shkodrában Albánia vértanúinak(wd) nyilvánította, és valamennyiüket boldoggá avatta.[13] Emléknapja november 5.

Munkássága[szerkesztés]

Észak-albániai népköltészeti gyűjtéseinek eredményét az osztrák régész és történész, Carl Patsch(wd) adta ki 1911-ben Szarajevóban Kângë popullore gegnishte (’Geg népdalok’) címen.[14]

1924-ben Shkodrában jelent meg Prennushi geg dialektusban írt verseskötete Gjeth e lule (’Levelek és virágok’) címen. A kötet hatvanöt költeményének egy része hazafias, a ferences költőktől szokatlanul harcias húrokat penget, a Rilindja(wd) korszakának szokásos tematikájával: az Oszmán Birodalom terjeszkedése ellen harcoló Szkander bég 15. századi hőstetteit, valamint a hazáért, az albán zászlóért tett véráldozatot dicsőíti, vagy éppen az albán táj szépségeit, a haza és a honfitársak szeretetét énekli meg lírai erővel. Prennushi hazafias versei népszerűek voltak, különösen közkedvelt volt Grueja shqiptare (’Az albán nő’) című, még 1918-ban írt verse, amelynek hősnője lázas igyekezettel hímzi az albán nemzeti zászlót, amely végül szemfedőjévé lesz. A kötet másik részében Prennushi vallásos és filozófiai versei olvashatók. A katolikus albán költészeti hagyományok tipikus témái köré szövődő – a keresztre feszítésről, Szűz Máriáról, Assisi Szent Ferencről szóló – költeményeknek a hangvétele többnyire melankolikus és töprengő. Némelyik versében a költő az élet hiábavalóságáról elmélkedik.[15]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Elsie 2010 :366.; Elsie 2013 :369.
  2. Elsie 2010 :366.; Elsie 2013 :369.
  3. Elsie 2013 :369.
  4. Elsie 2010 :213.
  5. Elsie 2010 :366.; Elsie 2013 :369.
  6. Elsie 2010 :366., 424.; Elsie 2013 :369.
  7. Elsie 2010 :366.; Elsie 2013 :369.
  8. Elsie 2005 :151.; Elsie 2010 :366.; Elsie 2013 :369.
  9. Elsie 2005 :151.; Elsie 2010 :366.; Elsie 2013 :369.
  10. Elsie 2010 :366.; Elsie 2013 :369.
  11. Pearson 2005 :441.; Jacques 2009 :450.
  12. Réti 2000 :236.; Elsie 2005 :152., 162.; Jacques 2009 :450–451.; Elsie 2010 :277., 366.; Elsie 2013 :369.
  13. Kathleen Naab: 38 martyrs of 20th-century Albania declared blessed. Zenit – The World seen from Rome (2016. nov. 8.) (Hozzáférés: 2019. nov. 21.) • Martyrs killed in odium fidei under communist regimes in eastern Europe. newsaints.faithweb.com (Hozzáférés: 2019. nov. 30.)
  14. Elsie 2005 :152.; Elsie 2010 :366.; Elsie 2013 :369.
  15. Elsie 2005 :151–152.; Zavalani 2015 :212. • Vö. Elsie 2010 :366.; Elsie 2013 :369.

Források[szerkesztés]

  • Elsie 2005: Robert Elsie: Albanian literature: A short history. London; New York: I.B. Tauris. 2005. ISBN 1845110315  
  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3  
  • Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
  • Pearson 2005: Owen Pearson: Albania in occupation and war: From fascism to communism. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2005. = Albania In the Twentieth Century, 2. ISBN 1845110145  
  • Réti 2000: Réti György: Albánia sorsfordulói. Budapest: Aula. 2000. = XX. Század, ISBN 9639215740  
  • Zavalani 2015: Tajar Zavalani: History of Albania. Ed. by Robert Elsie, Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2015. = Albanian Studies, ISBN 9781507595671