Viharsirály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Viharsirály
Larus canus canus in Helisnki.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Sirályfélék (Laridae)
Nem: Larus
Faj: L. canus
Tudományos név
Larus canus
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Larus canus map.svg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Viharsirály témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Viharsirály témájú médiaállományokat és Viharsirály témájú kategóriát.

A viharsirály (Larus canus) a madarak (Aves) osztályába a lilealakúak rendjébe, ezen belül a sirályfélék (Laridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Az északi félteke mérsékelt égövi sztyeppzónájától az északi sarkkörig terjed. Általában a tengerparton és a szigeteken él, de előfordul a szárazföld belsejében is.

Alfajai[szerkesztés]

  • Larus canus canus Linnaeus, 1758
  • Larus canus heinei Homeyer, 1853
  • Larus canus kamtschatschensis (Bonaparte, 1857)
  • Larus canus brachyrhynchus Richardson, 1831

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 40–42 centiméter, szárnyfesztávolsága 110–130 centiméter, testtömege pedig 325–480 gramm.

A kifejtett
és egy fiatal példány

Életmódja[szerkesztés]

Dögökkel, hulladékokkal, rovarokkal, halakkal és kisemlősökkel táplálkozik. Néha más madaraktól rabolja el a táplálékot, de inkább maga vadászik.

Vadászat
és repülés közben

Szaporodása[szerkesztés]

Májustól szeptemberig tart a fészkelési időszaka. A fészekkészítésben mindkét szülő részt vesz, talajra, vagy bokrokra készítik csésze alkakú fészküket. A fészekalja 2-5 tojásból áll, melyen 22-28 napig kotlik.

Fészkén ülő madár
és a kikelt fiókák

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon szeptembertől áprilisig folyóvizeken, természetes és mesterséges tavakon rendszeresen látható.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]