Vidor Marcell
Megjelenés
Vidor Marcell | |
Született | Weinberger Mór 1876. április 21. Ungvár |
Elhunyt | 1945. május 24. (69 évesen) Budapest XIII. kerülete |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Teles Sarolta |
Szülei | Weinberger Zsigmond Weisz Mária |
Foglalkozása | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vidor Marcell, 1898-ig Weinberger Mór[1] (Ungvár, 1876. április 21. – Budapest, 1945. május 24.)[2] költő, író, újságíró. Neve gyakran Vidor Marcel alakban szerepel.
Élete
[szerkesztés]Weinberger Zsigmond és Weisz Mária fiaként született. Jogi és kereskedelmi tanulmányait Budapesten végezte. 1921-ben a Magyar-Holland Szemle (Hongaarsch-Hollandsche Revue) szerkesztője lett. Az első világháború alatt haditudósító volt. Hangulatos, egyéni színű verseket és több egyfelvonásos színművet is írt. Az Írók Gazdasági Egyesületének (IGE) hosszú éveken át volt a pénztárosa. Halálát szívkoszorúér-elmeszesedés okozta.
Második felesége Teles Sarolta volt, akit 1923. december 1-jén Budapesten vett nőül.[3]
Fő művei
[szerkesztés]- Hangok (versek, Budapest, 1897)
- Forró éjszakák (versek, Budapest, 1901)
- Egy asszony (versek, Budapest, 1903)
- Szürkület felé (versek, Ungvár, 1905)
- Az Arnó partján (versek, Budapest, 1908)
- Az éjszaka (színdarabok, Ungvár, 1910)
- Keletről jöttem (versek, Budapest, 1922)
- Őszi szerelem evangéliuma (versek, Budapest, 1923)
- Muzsikál az élet (versek, Budapest, 1925)
- Cselló (versek, Budapest, 1926)
- Aranyperec (regény, Budapest, 1940)
- Fizimiska - írók művészek kapásból (versek, Budapest, 1942)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 107745/1898. Forrás: MNL-OL 30809. mikrofilm 413. kép 3. . kartonNévváltoztatási kimutatások 1898. év 177. oldal 14. sor
- ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest XIII. kerületi állami halotti akv. 1109/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 886/1923. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 998. o.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 950. o. Online elérés