Vezerle Gáspár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vezerle Gáspár
Született1794. december 31.
Pápa
Elhunyt1870. május 22. (75 évesen)
Eger
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • pap
  • egyházi író
Tisztségekanonok
SablonWikidataSegítség

Vezerle Gáspár (Pápa, (Veszprém vármegye), 1794. december 31.Eger, 1870. május 22.) egri kanonok.

Élete[szerkesztés]

Szülőhelyén és Egerben tanult és ez utóbbi helyen szemináriumi növendék lett. 1818-ban felszentelése után arlói, majd miskolci káplán lett; ahonnét 1827-ben tibolddaróci, 1838-ban pedig harsányi plébánossá és esperessé nevezte ki főpásztora. 1851-ban a király az egri főkáptalan tagjai közé sorozta, alesperes és egri kanonok lett. Zsinati vizsgáló, 1856-tól szabolcsi prépost, 1859-től pankotai főesperes volt és 1865-től viselte az egervári kisprépostságot is.

Cikkei a Religióban, az Egerben és a Katholikus Néplapban jelentek meg. (Ezeket felsorolja Koncz); az Egyetemes Encyclopaediának is munkatársa volt.

Munkái[szerkesztés]

  • A religónak s jelesen a kijelentett keresztény religiónak az ember mind jelen jólétére, mind örökös boldogságára valódi és dicső behatása. Eger, 1886.
  • Válasz n. t. Prámer Alajos kassai szentszéki aljegyző úrnak a káptalanok eltörlését indítványozó röpiratára. Eger, 1849.
  • Népszerű erkölcstan keresztény katholikus családok számára. Pest, 1851.
  • Népszerű vasár- és ünnepnapi homiliák az evangeliumi szakaszok fölött. Pest, 1854. Három kötet.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Ferenczy Jakab-Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Pest, Szent István Társulat, 1856.