Veszelszky Béla
| Veszelszky Béla | |
| Született | 1905. július 24. Budapest |
| Meghalt | 1977. január 12. (71 évesen) Budapest |
Veszelszky Béla (Weszelszky Béla) (Budapest, 1905. július 24.[1] – Budapest, 1977. január 12.[2]) magyar festőművész.
Életpályája[szerkesztés]
Szülei: Dr. Weszelszky Gyula (1872–1940) egyetemi tanársegéd és Hlavacsek Erzsébet (1882-1912) voltak.[1][3] Az 1920-as években ismerkedett meg Kepes György révén Kepes Ferenccel. Gyógyszerészeti iskoláját félbehagyva iratkozott be a Képzőművészeti Főiskolára 1924-ben, ahol 1929-ben diplomázott le Glatz Oszkár tanítványaként. 1930-ban Bécsbe, 1932-ben Berlinbe ment. 1930–1942 között összesen három festménye maradt fenn. Nagy hatással volt rá Schmitt Jenő Henrik filozófiája és esztétikája. 1933–1956 között különböző munkákból élt: rajztanár, műszaki rajzoló, betonelemgyári segédmunkás. 1953-tól festett újra, de 1956 után lett igazán nagy festő. 1953–1964 között portrékat és csendéleteket készített. 1957–1965 között tájképeket festett. 1962-től volt kiállító művész. 1965–1976 között csendéleteket, portrékat és önarcképeket festett.
Magánélete[szerkesztés]
1944-ben házasságot kötött.[2]
Művei[szerkesztés]
- Ádám és Éva-szőnyegterv (1929-1931)
- Férfi portré (Szabó Lajos) (1940)
- Veszelszky Eszter portréja (1953)
- Kakasos ornamenstervek (1956-1957 és 1976)
- Csendélet (1957)
- Táj (1960)
- Tájrészlet (1962)
- Csendélet (Köcsög) (1963)
- Kukorica (1965)
- Küzdő Ádám (1970-1975)
- Önarckép V. (1975)
- Önarckép (1976)
- Pusztaszeri úti panoráma
Kiállításai[szerkesztés]
Egyéni[szerkesztés]
- 1964, 1987, 1997 Budapest
- 1978 Székesfehérvár, Hatvan
- 1986 Eger
Válogatott, csoportos[szerkesztés]
- 1962, 1971, 1991, 1996 Budapest
- 1977 Varsó
- 1979 Firenze
- 1981, 1987 Székesfehérvár
- 1983 Szeged
Róla szóló filmek[szerkesztés]
- A szem megcsalattatása (1978)
- Interjúk Veszelszky Béláról (1992)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Születése bejegyezve a Bp. VII. ker. állami születési akv. 2122/1905. folyószám alatt.
- ↑ a b Gyászjelentése. [2018. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 19.)
- ↑ Édesanyja gyászjelentése. [2018. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 19.)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Hung-Art.hu
- Kieselbach.hu
- Artportal.hu
További információk[szerkesztés]
- Bálint - Kunszt György - Mándy Stefánia: Veszelszky Béla (Hatvan, 1978)
- Mezei O.: In memoriam Veszelszky Béla (Művészet 1978)
- Körner Éva: Egy régi beszélgetés Veszelszky Bélával (Művészet 1979)
- Kemény K.: Az ablak, a táj, a valóság (Ars Hungarica, 1981)
- Tandori - Földes: Veszelszky Béla (Budapest, 1986)
- Sinkovits P.: Pontokból épített világ (Művészet, 1986)
- Andrási Gábor: A Küzdő Ádám (Művészet, 1988)
- Andrási Gábor: Veszelszky Béla (Új Művészet Könyvek 3. 1994)
- Jovánovics Gy.: Gondolatfoszlányok Veszelszky Béláról (Új Művészet, 1995)
- Molnár Sándor: Egy ismeretlen festő: Veszelszky Béla (Kortárs, 1997)
- Kunszt György: Mélyértelmű egyidejűség - Veszelszky Béla kiállítása a Műcsarnokban és Szabó Lajos kiállítása az Ernst Múzeumban (Új Művészet, 1997)
