Vasér
| Vasér | |
 | |
| A Vasér Felsővisónál, 2008 augusztusában | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Románia |
| Megyék | Máramaros megye |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 62 km |
| Vízgyűjtő terület | 422 km² |
| Forrás | Máramarosi-havasok |
 é. sz. 47° 43′ 04″, k. h. 24° 53′ 14″ | |
| Torkolat | Visó (Felsővisónál) → Tisza → Duna → Fekete-tenger |
| é. sz. 47° 42′ 41″, k. h. 24° 25′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 42′ 41″, k. h. 24° 25′ 13″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Vasér (románul: Vaser, németül: Wasser) a Visó legjelentősebb, jobb oldali mellékfolyója Romániában, a Máramarosi-havasok területén.
Futása[szerkesztés]
Az ukrán–román határ közelében, az 1853 m magas Keresztálló (Jupaina) hegy tövében ered. Meredek völgyében előbb északnyugatnak, majd délnyugatnak tart. Felsővisónál ömlik a hosszabb, de kisebb vízhozamú Visóba. Folyáshossza 62 km. Mellékvizei a Puru, Lostun, Botiz, Novicor, Novác (Novăț) patakok.
Gazdaság, természetvédelem[szerkesztés]
Szinte teljes hosszában mellette halad a Felsővisói Erdei Vasút fővonala, ami festői völgyét kedvelt turistacélponttá teszi. A két világháború között a kitermelt fa elszállítására épített 43 km hosszú vasút ma turisztikai célokat szolgál.
2000. március 10-én a heves esőzés és hóolvadás miatt a borsabányai bányavállalat Novác patak völgyében épített zagytározójánál gátszakadás történt, és 10-én éjjel, majd 13-án jelentős mennyiségű cink, ólom és réz került a Vaséren keresztül a Visóba és onnan a Tiszába.[1]
Települések a folyó mentén[szerkesztés]
(Zárójelben a román név szerepel.)
- Felsővisó (Vișeu de Sus)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ UNDAC mission report[halott link] – 2000. március 15.
.svg){kind=small}
