Van-macska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Van-macska
Van Cat 2 2015.JPG
Fajtagazda ország Törökország

A Van-macska (törökül Van kedisi, örményül Վանա կատու Vana katou, nyugati örmény nyelven Vana gadou, kurd nyelven Pisîka Wanê) a házimacska egyik fajtája, amely a törökországi Van tartományban jelent meg. A viszonylag nagy testű macska szőre krétafehér, fején és hátsó felén néha vöröses foltokkal, szeme kék, borostyánszínű vagy felemás (heterokrómia).[1][2][3] Hívják „úszó macskának” is, mert megfigyelték már, ahogy úszik a Van-tóban.[4][5]

Gyakran feltételezik, hogy a természetben előforduló Van-macska volt az egyik fajta, amelyből a sztenderdizált török Van-macskafajtát kitenyésztették;[1] utóbbit szelektív tenyésztéssel hozták létre, hogy minden egyedénél előforduljon a jellegzetes vöröses mintázat a fejen és a farkon. A fajta egyik kitenyésztőjének feljegyzései szerint azonban a tenyésztéshez használt négy macska Törökország más tájairól származott, nem a Van-tó környékéről.[6][4] A Turkish Vankedisi megjelölést egyes szervezetek megtévesztően használják a hivatalos török Van-macska teljesen fehér egyedeire is.[7]

Története[szerkesztés]

A Van-macska a feljegyzések szerint már évszázadok óta megtalálható Van városának közelében és a Van-tó vidékén,[4] de pontosan nem tudni, mióta. A genetikai kutatások szerint a házimacska őse, az afrikai vadmacska (Felis silvestris lybica) fajt körülbelül tízezer éve háziasították a Közel-Keleten, a kártevők irtása érdekében, amikor az itt élő törzsek áttértek a vadászó-gyűjtögető életmódról a növénytermesztésre és letelepedtek.[8][9] A házimacskák fehér színe már a háziasítás legkorábbi szakaszában megjelent, ami egyik bizonyítéka a korai szelektív tenyésztésnek.[10] Ez azonban nem jelenti, hogy a fehér macskák mindig is jelen lettek volna Van vidékén.

A faj neve törökül Van kedi (többes szám: kediler, birtokos szerkezet: kedisi), örményül Vana katou vagy Vana gadou (Վանա կատու),[11][12] kurd nyelven pedig pisîka Wanê.[13] Mindnek a jelentése „Van macskája” vagy „vani macska”.

Jellegzetességei[szerkesztés]

Felemás szemszínű cica

Vékony testű, hosszú lábú faj. Mindegyik egyede fehér[5] vagy túlnyomórészt fehér, a fülön és a farkon borostyánszínű foltokkal. A BBC 1991-ben készült, Macskák című dokumentumfilmje alapján a Van környékén élők csak a színtiszta fehéret hívják Van-macskának.[5]

Legjellegzetesebb ismertetőjegyük mandulavágású szemük, amely gyakran különböző színű.[1] A legértékesebb egyedeknek általában egy borostyánsárga és egy kék szemük van.

Viselkedése[szerkesztés]

A Van-macska ismert arról, hogy úszik a Van-tóban.[5] Innen ered az az elterjedt, de valószínűleg téves vagy eltúlzott hiedelem,[14] hogy a tenyésztett török Van-macska jobban szereti a vizet, mint az átlag macska. A tenyésztő Lushington ezt írta: „Amellett, hogy nagyon képesek szeretni és éles az eszük, az is különlegessé teszi őket, hogy szeretik a vizet, ami általában nem jellemző a macskákra. Nemcsak tapicskolnak a vízben és játszanak vele, de előfordul, hogy be is mennek a tóba vagy akár lóitatóba, hogy ússzanak – gyorsan el is terjedt róluk, hogy 'úszó macskák'.”[4] Nem világos, hogy Lushington a Van-tó környékén élő macskákról vagy a tenyésztett fajtáról ír. Tabor BBC-dokumentumfilmje is kijelenti, hogy „a Van-macska azért híres, mert 'úszó macskaként' is ismert (…) itt, a Van-tónál (…) ezek a macskák bemennek a vízbe, és úsznak.”[5]

Jelenlegi helyzete[szerkesztés]

A Van-macska a természetben előforduló fajta, nem tenyésztett.[15] Bár számuk nagy mértékben csökkent (egy 1992-es felmérés már csak 92 fajtatiszta Van-macskát talált természetes élőhelyükön), még mindig megtalálhatóak a kelet-törökországi Van-tó vidékén.[16] A Yüzüncü Yıl Egyetemen 1993-ban kutatóközpontot alapítottak a teljesen fehér fajta kitenyésztésére,[17][18] itt 2006-ban körülbelül 100 kiscica és fiatal felnőtt példány élt, akik a nagyközönség számára is megtekinthetőek.[19]

A helyi kultúrában[szerkesztés]

A Van-macska a vidéket a különböző történelmi korokban lakó kurdok, örmények és törökök számára is kulturális jelentőséggel bír.[20]

Oszmán és modern törökök[szerkesztés]

Laura Lushington macskatenyésztő (a „török Van-macska” fajta kitenyésztője a Törökország különböző részeiről származó macskákból) ezt írta a helyi Van-macskákról: „a törökök szeretik és nagy becsben tartják őket különleges egyéniségük és egyedi színezetük miatt”.[4]

A török folklór szerint a Van-macska jelen volt Noé bárkáján, és mikor az özönvíz vize visszahúzódott, Isten megáldotta a macskát, amelynek fején ekkor lett a vöröses folt. A bárkát elhagyó macska ezután Van városába indult az Araráton át.[1] Számos Van-macska azonban teljesen fehér.[2]

A 19. század végén állítólag II. Abdul-Hamid szultánnak volt egy Van-macskája. A fajta még mindig státusszimbólumnak minősül: egy török miniszterelnök is kapott egyet ajándékba, egy görög nagykövet pedig feliratkozott a várólistára egyért. A tenyésztőprogramból származó kiscicákat 2011-ben 282 amerikai dollárért lehetett megvásárolni.[21] A török Élelmiszerügyi Mezőgazdasági és Állattenyésztési Minisztérium jelenleg nem szabályozza a Van-macska vagy bármilyen más macskafajta exportját Törökországból.[22] Az 1991-es BBC-dokumentumfilm szerint a teljesen fehér macskákat Van környékén nagy becsben tartják, és a látogatók is igen kedvelik – bár a legtöbb példány kóbor macskaként él az utcákon, voltak turisták, akik a helybéliektől loptak macskát, köztük a műsorhoz meginterjúvolt boltostól is.[5]

Az 1990-es évek vége felé a macska Van városának nemhivatalos jelképévé vált, és a városba vezető út mellett egy Van-macska és kiscicája óriási szobra áll. A macska szerepel egy helyben megjelenő képregényben, valamint busztársaságok, bevásárlóközpontok és sok más helyi vállalkozás logójában.

A 2010-es FIBA kosárlabda-világbajnokságnak, melynek házigazdája Törökország volt, egy Bascat nevű antropomorf Van-macska volt a kabalája. A fehér szőrű, felemás (kék és zöld) szemű macska fejét úgy alakították, hogy a török zászló félholdjára hasonlítson.[23] (Neve az angol basketball, 'kosárlabda' és cat, 'macska' szóból ered.)

Örmények[szerkesztés]

Az örmények gyakran örmény eredetűnek tartják a macskát,[24] mivel a Van-tó környékét az ókortól az örmény népirtásig (1915) örmények lakták.[25] Egyes szerzők a macskát az örmény néppel hozzák összefüggésbe, akik a történelem folyamán a Van-tó környékén éltek,[26][27] és nagy tiszteletben tartották ezt a macskát.[27][28] 1915 előtt a Van-tó környékén nagy számú örmény népesség élt, és ezt a környéket tartják az örmény őshazának;[29] a tó már az ősi örmény kultúrában is fontos volt.[30] Van örmény népességéről feljegyezték, hogy szerették ezt a macskát.[28]

Arshile Gorky posztimpresszionalista és szürrealista művész, aki később kivándorolt az Egyesült Államokba, már az 1910-es évek elején készített Van-macska-szobrokat.[30] Vrtanes Papazian örmény író írt egy rövid novellát, amelyben a macskát az örmények felszabadításáért küzdő mozgalom használta jelképeként.[31] Több örmény író, köztük Raffi,[32] Axel Bakunts[33] és Paruyr Sevak[34] is említett Van-macskákat műveiben.

Kurdok[szerkesztés]

A Van-régióban jelentős kurd népesség is él, és a Van-macskát nevezték már „kurd macskának”[35] vagy „kurd Van-macskának” is. Kurd nacionalista körök Kurdisztán jelképének tartják.[13] Egyes hírforrások[36] azt jelentették, hogy körülbelül 200 Van-macskát megmérgeztek a török katonák. Ez az állítás, úgy tűnik, a SOS Van-macskák Mentőakció nevű állatvédő csoporttól erednek, melynek szóvivője ezt nyilatkozta: „Ezek a macskák kurdok, és a török hatóságok ezt nem bírják megemészteni.”[37] Van egyetemének Van-macska-tenyésztő projektje cáfolta a híreket. „Már az is lehetetlenség, hogy a török hadsereg képes lenne találni 200 Van-macskát, nemhogy megmérgezné őket.”[36]

Jegyzetek[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Van cat című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. ^ a b c d Turkish Van Cats. (Hozzáférés: 2014. április 8.) Sok más forráshoz hasonlóan ez is összetéveszti a tenyésztett, hivatalos török Van-macska fajtát, amely valójában brit, a Törökországban élő, természetes körülmények közt kialakult Van-macskafajtával.
  2. ^ a b Van Kedisi (Turkish nyelven). "VanKedisi.net: En Güzel Kedilerin Sitesi. [2013. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 12.) http://www.vankedisi.net/ Machine translation into English.
  3. //newspot.byegm.gov.tr/2006/february/ns11.htm Archiválva 2006. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
  4. ^ a b c d e szerk.: Pond, Grace: The Complete Cat Encyclopedia. London: Walter Parrish Intl., 114. o (1972). ISBN 0-517-50140-6 
  5. ^ a b c d e f „The Aristocats”. Cats. BBC 2. 5. epizód. A dokumentumfilm különbséget tesz a nagyrészt vadon élő, fehér Van-macskák (ahogy a helyiek azonosítják őket) és a gesztenyebarna foltos török Van-macska fajta között, melyeket brit tenyésztők tenyésztettek ki török macskákból 1955-ben. Az információ megtalálható a dokumentumfilm készítője, Roger Tabor könyvében is (Cats: The Rise of the Cat, ISBN 978-0563360117 (1995).
  6. Lushington, Laura (1963.). „The Swimming Cats”. Animals 1 (17), 24–27. o.  
  7. Recognized and Admitted Breeds in the WCF. WCF-Online.de. World Cat Federation, 2012. [2013. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 13.)
  8. Rob Stein, Washington Post. „Using DNA to track the origins of cats”, Sfgate.com, 2008. március 23. (Hozzáférés ideje: 2011. november 30.) 
  9. (2008.) „The ascent of cat breeds: Genetic evaluations of breeds and worldwide random-bred populations”. Genomics 91 (1), 12–21. o. DOI:10.1016/j.ygeno.2007.10.009. PMID 18060738.  
  10. (1994.) „Locally Associated Alleles of Cat Coat Genes”. The Journal of Heredity 85 (2), 86–91. o. PMID 8182285.  
  11. Paruyr Sevak, "The Unsilenceable Belfry" (Պարույր Սևակ, ԱՆԼՌԵԼԻ ԶԱՆԳԱԿԱՏՈՒՆ), published in 1959: "...Թե՞ ազատվելու հուսահատ ճիգով Լող էին տալիս հազա՜ր ու հազա՜ր Վանա կատուներ՝Վառվող աչքերով ..."
  12. Armenian Vans – Real "Aristocrats". Tour Armenia. TACentral.com. (Hozzáférés: 2009. július 17.)
  13. ^ a b Sor, Dara: Kurdish National Pride: Pişika Wanê - The Van Cat. Land of the Sun: Kurdistan. BlogSpot, 2006. január 11. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  14. Hart, Robert. Hart's Original Petpourri, Vol. 1. Langdon Street Pr, 4. o (2010). ISBN 9781934938621  Hart a Cat Fancy magazin cikkét idézi forrásaként.
  15. Wright, Michael. The Book of the Cat, 1st, London: Pan, 50–52. o (1980). ISBN 0-330-26153-3 
  16. The Turkish Van The Swimming Cat. Cats and Kittens Magazine. Pet Pubg, 2000. [2007. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 15.)
  17. Van City Guide (2005) 
  18. //www.turkishangoracat.org/arastirma.aspx?arastirmaId=2
  19. "Van City Guide", Ankara, 2005.
  20. Turkish Van Breed Profile by Anthony Nichols
  21. http://www.hurriyet.com.tr/gundem/18050721.asp
  22. Yönetmelik: Yerli Evcil Hayvan Genetik Kaynaklarinin Kullanilmasi Ve, Yurt Dişina Çikarilmasi Hakkinda Yönetmelik - Regulation: The Use of Genetic Resources and Domestic Pets, Regulation on the Removal of Abroad' (Turkish nyelven). Resmî Gazete [Official Gazette], Issue 28418. Ministry of Food, Agriculture and Livestock, 2012. szeptember 21. [2013. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 12.) Machine translation into English.
  23. 2010 FIBA World Championship Event Guide: Mascot. FIBA. (Hozzáférés: 2010. szeptember 12.)
  24. Van Cats. TACentral.com. Tacentral.com, 2011. [2014. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 28.)
  25. Values as provided by File:Armenian population of Van province in 1896.png
  26. Gebhardt, Richard H.. Complete Cat Book: Expert Advice on Every Phase of Cat Ownership, 159. o (1995) 
  27. ^ a b Conway, Deanna J.. The Mysterious, Magickal Cat. Llewellyn Publications, 190. o (1998). ISBN 978-1567181807 „A török Van-macska a nyugat-törökországi Van tóról kapta a nevét, de valójában örmény. Az örmények, akik a Van-tó környékén éltek, nagy tiszteletben tartották ezt a macskát.”  Sok más forráshoz hasonlóan ez is azonosként kezeli a brit eredetű „török Van” fajtát a helyi Van-macskákkal.
  28. ^ a b Mooradian, Karlen. The Many Worlds of Arshile Gorky. Gilgamesh Pr, 84, 87. o (1980) 
  29. Landau, Ronnie S.. Studying the Holocaust: Issues, Readings, and Documents, 101. o (1998) 
  30. ^ a b Waldman, Diane. Arshile Gorky, 1904–1948: A Retrospective. H.N. Abrams Books, 255. o (1981) 
  31. Papazyan, Vrtanes. Vana Katu. Yerevan: Arevik Publ (1988) 
  32. Raffi. Կայծեր [Sparks] Book II (Armenian nyelven) (1884) „Գալով այդ քաղաքը, թեև ծիծաղելի է, բայց պետք է խոստովանվիմ, որ իմ ամենամեծ բաղձանքներից մեկն այն էր, որ տեսնեմ Վանա հռչակավոր կատուները." „Különös, de be kell ismernem, hogy mikor a városba jöttem, azt vártam a legjobban, hogy láthassam a híres Van-macskát.”” 
  33. Մթնաձոր [The Dark Valley] (hy nyelven) (1927. november 26.) „Ներս մտավ պառավը, Վանա կապույտ փիսոն հետևից." „Az öregasszony bejött, a Van-macska után.”” 
  34. Անլռելի զանգակատուն [The Unsilenced Bell Tower] (hy nyelven) (1959. november 26.) „Լող էին տալիս հազա՜ր ու հազա՜ր Վանա կատուներ՝ Վառվող աչքերով." „Égő szemű Van-macskák ezrei úsztak.”” 
  35. Grossbongardt, Annette and Zand, Bernhard, "Kurdische Katzen", Der Spiegel 44/2007
  36. ^ a b Zaman, Amberin. „German Group Pounces on Kurdish Cat 'Eradication'”, Los Angeles Times, 2000. október 6. 
  37. Karen Hooker: Turkish Van articles #3. Swimmingcats.com, 2000. október 14. (Hozzáférés: 2011. november 30.)

Van Cat. Kultur.gov.tr. Republic of Turkey Ministry of Culture and Tourism. [2007. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 15.)

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Van-macska témájú médiaállományokat.