Valódi lombosmohák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Bryopsida
Syntrichia ruralis
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Lombosmohák (Bryophyta)
Osztály: Bryopsida
(Limpr.) Rothm.
Alosztályok[1]

Bryidae
Buxbaumiidae
Dicranidae
Diphysciidae
Funariidae
Timmiidae

Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bryopsida témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bryopsida témájú kategóriát.

A Bryopsida a lombosmohák (Bryophyta) törzs egyik osztálya és az ismert lombosmohafajok 98%-a tartozik ide. Szigorú értelemben csak őket nevezzük moháknak. Magyarországon hozzávetőlegesen 470 valódi lombosmohafaj él.

Gametofiton[szerkesztés]

Előtelep (Protonema)[szerkesztés]

A lombosmohák életciklusának elején a haploid meiospórából létrejön egy gazdagon elágazó, zöld fonalas telep a protonema (előtelep). Az előtelep gazdag kloroplasztiszban, a sejtek keresztirányú falakkal vannak elválasztva (chloronema). A chloronema átalakul kloroplasztisz szegény, ferde keresztirányú falakkal elválasztott sejtekből felépülő caulonema-vá (caulo = szár), amin a rügyek alakulnak ki, amikből a tényleges mohanövénykék (gametofita) fejlődnek ki.

Száracska és levelecskék[szerkesztés]

Minden lombosmoha rendelkezik szárral és levelekkel. Ezek nem egyenértékűek az edényes növények szárával és levelével, de a könnyebb érthetőség miatt leggyakrabban a mohák száracskáját szárnak, levelecskéjét pedig levélnek nevezik.  A szárnak csak tartó funkciója van, a tápanyag szállításban nincs igazi szerepe. A moháknak nincs igazi gyökere. A rhizoidok csak rögzítik a növényt az aljzathoz.

A levelek legtöbbször egysejt rétegűek, ritkábban több rétegűek, speciális esetekben differenciált felépítésűek. Gyakran ér merevíti a levelet. A levelek általában szórtan helyezkednek el a száron, de egyes esetekben a levelek szabályosan két sorban állók (Fissidens, Distichum) vagy három sorban is elhelyezkedhetnek (Fontinalis, Meesia).

Növekedési formák[szerkesztés]

A növekedési habitus alapján két nagy csoportra oszthatók a lombos mohák: acrocarp (csúcstermő) és pleurocarp (oldaltermő).

Az acrocarp lombosmohák hajtása egyenes vagy elágazó, közel állnak egymáshoz ezáltal párnát hoznak létre. A sporofiton (spóratartó tok és nyél) a hajtások végén fejlődik. A levélsejtek a legtöbb acrocarp fajnál négyszögletes, szögletes vagy kerek alakúak. A levelek ilyenfajta sejthálózatát parenchimatikus sejthálózatnak nevezzük. A fejlett levél ér szinte az összes akrokarp mohánál jelen van, de vannak kivételek.

A pleurocarp lombosmohák gyepe legtöbbször laza, hosszú és elágazó hajtásokból áll. A sporofitonok legtöbbször a szár és az oldalágak oldalán fejlődnek. Sok pleurocarp faj leveleinek a sejtjei keskenyek és hosszúkásak, az ilyen típusú sejthálózatot prosenchimatikusnak nevezzük.  

A pleurocarp fajokat evolúciós szempontból fiatalabbnak tartják mint az acrocarpokat.

Ivarszervek[szerkesztés]

A lombosmoháknál az ivarszervek (gametangium) a hajtáscsúcson vagy a hajtások oldalán alakulnak ki (lásd. pleurocaprp-acrocarp). Az ivarszerveket a lomblevelektől eltérő ún. perichaetialis levelek veszik körbe, ezeknek alakja, mérete döntő jelentőségű lehet a fajok megkülönböztetésében. Az ivarszerveket még meddő fonálszerű soksejtű képletek is körbe veszik, ezeket parafízisnek nevezik. A hím ivarszervek (antheridium) megnyúlt bunkó alakúak. Az antheridiumok rendszerint csoportosan képződnek, de egyes fajoknál egyesével (Fissidens). A női ivarszervek (archegonium) palack alakúak, rendszerint ezek is csoportosan képződnek. A lombos mohák lehetnek egylakiak és kétlakiak. 

Sporofiton[szerkesztés]

Sporofiton (a képen fali csavartfogúmoha (Tortula muralis)). A hosszú spóratartó nyélen (seta) hosszúkás tok ül, a tokot pedig vörös színű süveg (kalyptra) fedi be.

A sporofiton három részből áll: talp, nyél (seta) és tok.

Egy talp rögzíti a sporofitont a gametofitonhoz. Ez biztosítja a kapcsolatot a sporofiton és az anyanövény között. A sporofiton nem képes önállóan táplálkozni, szükséges neki a víz és tápanyag ellátás a gametofiton felől.

A spóratartó tokot két főréteg alkotja, egy belső (endothecium) és egy külső (amphithecium). Az amphithecium képezi a tok külső falát, melynek felülete lehet sima, rovátkolt vagy vonalas. Az endothecium két rétegből áll, a külső rétegében vannak a spóraanyasejtek melyek osztódással hozzák létre a spórákat és egy belső rétegből melyből a központi oszlopocska (kolumella) jön létre mely összekapcsolódhat a tok fedelével. A kolumella látja el vízzel és tápanyaggal a spóraanyasejteket. A tok nyílhat fedéllel vagy fedél nélkül (kleistocarp). A spóratok fedő nagyon változatos alakú. Lehet kúp alakú, rövid, vagy megnyúlt, egyenes vagy ferdén csőrös, szimmetrikus vagy aszimmetrikus. 


A kalyptra az archegonium maradványa, mely beborítja részben vagy teljesen a tokot (Encalypta, Orthotrichum), egyes genuszoknál nagyon jellegzetes alakú. Legtöbbször sima felszínű, de lehet érdes (Encalypta) vagy szőrözött (Orthotrichum, Ulota) is. 

Ha a tok fedéllel nyílik, akkor a nyílásnál lehetnek perisztómium fogak, ezek jelenléte, száma, alakja, mérete fontos rendszertani- és határozóbélyeg.

Rendszertan[szerkesztés]

A Bryopsida osztály 8 alosztályra oszlik és amikbe 27 rend tartozik. A mohák rendszertana az utóbbi időben jelentősen változott a molekuláris genetikai kutatásoknak köszönhetően. A jelenlegi felosztás Stech és Frey 2009-es munkáját követi:[2]

  • Alosztály Buxbaumiidae
    •   Rend Buxbaumiales
  •   Alosztály Diphysciidae
    •   Rend Diphysciales
  •   Alosztály Timmiidae
    •   Rend Timmiales
  •   Alosztály Encalyptidae
    •   Rend Encalyptales
  •   Alosztály Funariidae
    •   Rend Funariales
  •   Alosztály Gigaspermidae
    • Rend Gigaspermales
  •   Alosztály Dicranidae
    • Rend Catoscopiales
    • Rend Scouleriales
    • Rend Bryoxiphiales
    • Rend Grimmiales
    • Rend Archidiales
    • Rend Mitteniales
    • Rend Dicranales
    • Rend Pottiales
  •   Alosztály Bryidae
    • Rend Hedwigiales
    • Rend Helicophyllales
    • Rend Bartramiales
    • Rend Splachnales
    • Rend Bryales
    • Rend Orthotrichales
    • Rend Orthodontiales
    • Rend Aulacomniales
    • Rend Rhizogoniales
    • Rend Hypnodendrales
    • Rend Ptychomniales
    • Rend Hookeriales
    • Rend Hypnales

További részleteket lásd a Mohák rendszertanánál.

Források[szerkesztés]

  • Jan-Peter Frahm, Wolfgang Frey, J. Döring: Moosflora. 4., neu bearbeitete und erweiterte Auflage. Ulmer, Stuttgart 2004, [[:de:Special:BookSources/3800127725|ISBN 3-8001-2772-5]] (UTB für Wissenschaft, Band 1250)
  • Jan-Peter Frahm: Biologie der Moose. Spektrum Akademischer Verlag, Heidelberg und Berlin 2001, [[:de:Special:BookSources/382740164X|ISBN 3-8274-0164-X]]
  • Orbán Sándor · Vajda László Magyarország mohaflórájának kézikönyve Akadémiai, Budapest, 1983 518 oldal · ISBN 9630528894 · Illusztrálta: Bucsi Lajosné

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Goffinet, B., W. R. Buck & A. J. Shaw. (2008) "Morphology and Classification of the Bryophyta", pp. 55-138 in Goffinet, B. & J. Shaw (eds.) Bryophyte Biology, 2nd ed. (New York: Cambridge University Press). ISBN 978-0-521-87225-6
  2.  Wolfgang Frey, Eberhard Fischer, Michael Stech: Bryophytes and seedless Vascular Plants.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bryopsida című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.