V886 Centauri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
V886 Centauri
Más jelölések V886 Cen, BPM 37093, GJ 2095, LFT 931, LHS 2594, LTT 4816, WD 1236-495[1]
Megfigyelési adatok
Csillagkép Kentaur
Epocha J2000 (ICRS)
Rektaszcenzió 12h 38m 49.82s[1]
Deklináció -49° 48′ 00.2″[1]
Távolság48,303 ,
14,8097 pc
Látszólagos fényesség (V sáv) 14,14
(B sáv) 13,96[1]
Színkép típusa DA6 D[2]
Változócsillag típusa DAV (ZZ Ceti)[2]
Pályaadatok
Parallaxis 61,0 ± 9,4 mas[3]
Radiális sebesség −21,1 km/s[2] (radiális)
Fizikai adatok
Átmérő4000[4] km
Tömeg1,10[5] M
Felszíni gravitáció 8,81 ± 0.05[6]
Hőmérséklet
Felszín11730 ± 350[6] K
Luminozitás0,001[3] L

A V886 Centauri (BPM 37093) egy DAV, vagy ZZ Ceti típusú fehér törpe változócsillag. A Földtől körülbelül 53 fényév (kb. 16 pc) távolságra található a Kentaur csillagképben.[1][5]

Tulajdonságai[szerkesztés]

Atmoszférája hidrogénből áll; tömege a Napénak 1,1-szerese. Más fehér törpékhez hasonlóan feltehető, hogy a V886 Centauri elsősorban szénből és oxigénből áll; amely a hélium atommagok termonukleáris fúziójából keletkezik a három alfa-ciklus során. A csillag pulzál, emiatt luminozitása változik.[7]

Térközepes köbös rács

Az 1960-as években előrejelezték, hogy egy fehér törpe lehűlése során az anyagának a csillag középpontja körül ki kell kristályosodnia.[8] Ha egy csillag pulzál, akkor a pulzálásának megfigyelése információt szolgáltat a szerkezetéről. A V886 Centauri-ról először 1992-ben figyelték meg, hogy pulzáló változócsillag;[9] majd 1995-ben rámutattak arra, hogy emiatt a kristályosodási elmélet próbájának alanya lehet.[10] 2004-ben Antonio Kanaan és a Whole Earth Telescope kutatócsoportja asztroszeizmológiai megfigyelések alapján úgy becsülte, hogy a V886 Centauri tömegének 90%-a kristályos.[4][5][8][11] Más munkák a kristályos rész tömegszázalékát 32% és 82% közé teszik.[6] Ezen becslések mindegyike szerint a kristályos anyag össztömege meghaladja az 5·1029 kilogrammot.

Egy ilyen típusú fehér törpe anyaga térközepes köbös rácsban kristályosodik, ahol a rácspontokban szén és/vagy oxigénatomok helyezkednek el, melyeket elektronok (Fermi tenger) vesznek körül.[12]

A kultúrában[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a V886 Centauri című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. a b c d e SIMBAD. Hozzáférés: 2012 június 20.
  2. a b c A Catalog of Spectroscopically Identified White Dwarfs, George P. McCook and Edward M. Sion, Astrophysical Journal Supplement 121, #1 (1999 március), pp. 1–130. CDS ID III/210.
  3. a b Photometric and Spectroscopic Analysis of Cool White Dwarfs with Trigonometric Parallax Measurements, P. Bergeron, S. K. Leggett, María Teresa Ruiz, Astrophysical Journal Supplement 133, #2 (2001 április), pp. 413–449.
  4. a b c BBC News: Diamond star thrills astronomers
  5. a b c Whole Earth Telescope observations of BPM 37093: a seismological test of crystallization theory in white dwarfs, A. Kanaan, A. Nitta, D. E. Winget, S. O. Kepler, M. H. Montgomery, T. S. Metcalfe, et al., Astronomy and Astrophysics 432, #1 (2005 március), pp. 219–224. doi:10.1051/0004-6361:20041125.
  6. a b c P. Brassard, G. Fontaine, Asteroseismology of the Crystallized ZZ Ceti Star BPM 37093: A Different View, Astrophysical Journal 622, #1, pp. 572–576.
  7. Late stages of evolution for low-mass stars, Michael Richmond, lecture notes, Physics 230, Rochester Institute of Technology, hozzáférés online: 2007 május 3.
  8. a b Testing White Dwarf Crystallization Theory with Asteroseismology of the Massive Pulsating DA Star BPM 37093, T. S. Metcalfe, M. H. Montgomery, and A. Kanaan, Astrophysical Journal 605, #2 (2004 április), pp. L133–L136. Bibcode: 2004ApJ...605L.133M
  9. The discovery of a new DAV star using IUE temperature determination, A. Kanaan, S. O. Kepler, O. Giovannini, and M. Diaz, Astrophysical Journal Letters 390, #2 (1992 május 10.), pp. L89–L91. Bibcode:1992ApJ...390L..89K
  10. The Status of White Dwarf Asteroseismology and a Glimpse of the Road Ahead, D. E. Winget, Baltic Astronomy 4 (1995), pp. 129–136. Bibcode:1995BaltA...4..129W
  11. Press release Archiválva 2008. május 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2004, Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics.
  12. Crystallization of carbon-oxygen mixtures in white dwarfs, J. L. Barrat, J. P. Hansen, and R. Mochkovitch, Astronomy and Astrophysics 199, #1–2 (1988 június), pp. L15–L18. Bibcode:1988A&A...199L..15B
  13. http://www.tv.com/shows/modern-marvels/carbon-1162869/