Vérfoltos kabóca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Vérfoltos kabóca
Az imágó
Az imágó
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Öregrend: Paraneoptera
Rend: Félfedelesszárnyúak (Hemiptera)
Alrend: Kabócák (Auchenorrhyncha)
Alrendág: Cicadomorpha
Öregcsalád: Cercopoidea
Család: Cercopidae
Alcsalád: Cercopinae
Nem: Cercopis
Fabricius, 1775
Faj: C. vulnerata
Tudományos név
Cercopis vulnerata
Illiger in Rossi, 1807
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vérfoltos kabóca témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vérfoltos kabóca témájú médiaállományokat és Vérfoltos kabóca témájú kategóriát.

A vérfoltos kabóca vagy vérehullató kabóca (Cercopis vulnerata) a rovarok (Insecta) osztályának félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjébe, ezen belül a Cercopidae családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A vérehullató kabóca Európában széles körben előfordul. Meleg években és alkalmas élőhelyeken a vérpettyes kabócához (Cercopis sanguinolenta) hasonlóan ez a kabóca is rendkívül gyakori lehet. Állományai azonban a mezőgazdasági művelés belterjessé válásával erősen csökkennek.

Megjelenése[szerkesztés]

A vérfoltos kabóca 1 centiméter hosszú, mint a hozzá nagyon hasonló vérpettyes kabóca. A pontos meghatározást szakemberre kell bíznunk. A lelőhely azonban megadja az első útbaigazítást a faji hovatartozására vonatkozólag, a két faj ugyanis nem azonos biotópban fordul elő. Így a vérfoltos kabóca magasabb hegyvidékeken található, a savanyú talajú területeket kedveli.

Életmódja[szerkesztés]

A vérfoltos kabóca a középhegységek napsütötte déli lejtőin él. A cserjékben gazdag növényzettel és kiterjedt gyepfelületekkel borított területeket kedveli. Az imágók és a lárvák növények nedvével táplálkoznak, amelyet szipókájukkal füvek, cserjék gyökereiből szívnak.

Szaporodása[szerkesztés]

A lárvák a föld alatt élnek különféle növények gyökerein, és tajtékszerű, a nép által kakukknyálnak nevezett burokban fejlődnek. Ez nem más, mint az ürülékük, amelyet a kilégzéskor távozó levegővel habosra fújnak fel. Egész lárvakorukat ebben töltik, és úgy vesznek levegőt, hogy potrohuk végét kidugják a tajtékból. A hab megvédi őket a kiszáradástól és ellenségeiktől.

Forrás[szerkesztés]