Vásárcsarnok (Miskolc)

Vásárcsarnok
Település	Miskolc
Cím	Miskolc, Búza tér 1.
Építési adatok
Építés éve	1924–1926
Megnyitás	1926
Tervező	Wellisch Andor Münnich Aladár
Hasznosítása
Felhasználási terület	vásárcsarnok
Elhelyezkedése
Vásárcsarnok Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 06′ 17″, k. h. 20° 47′ 34″48.10482, 20.792846
A Wikimédia Commons tartalmaz Vásárcsarnok témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A miskolci Vásárcsarnok a Búza téren áll (3526 Miskolc, Búza tér 1.), főhomlokzata a Zsolcai kapura néz. 1924 és 1926 között épült Wellisch Andor és Münnich Aladár tervei alapján. Műemlék.

Története

Minthogy a 19. századi leírások szerint „Miskolcon és környékén terem a legtöbb és legsikérebb búza”, a Búza vásár tér volt a térség gabonakereskedelmének központja. A hatalmas terület közepén volt egy nagy granárium, azaz gabonatároló építmény, és ekörül helyezkedtek el az eladók szekerei, sátrai.

Az ős-vásárcsarnokot Adler Károly tervezte, és 1885-ben épült; egy 720 m² alapterületű középső, és két, egyenként 170 m² alapterületű oldalsó csarnokból állt. A piacról a cseh írónő, Božena Němcová is beszámolt, aki a Miskolcra helyezett Josef Němec pénzügyi főbiztos férjével 1851. április 28-án érkezett a városba, és néhány hetet töltött el itt. „[Miskolc] széles főutcája egyúttal tér is, ezt övezik a legrendezettebben megépített magánházak és középületek: a vármegyeháza, a színház (még nincs befejezve), a házak mellett kövezett járdák és itt vannak a legjobb üzletek (boltok) is. A boltost kereskedőnek hívják.” … „Nagy, tágas térség a „búzavásár”. Itt árulják a szemesterményt, valójában csak a búzát. (Ahol meg mindenfajta szemest árulnak, az a „gabonavásár”). A város mellett van az állatpiac, ez a „baromvásár”, vagy „marhavásár”.” … „A vásártéren áthaladva latin, szlovák, szerb, francia, német és magyar, zsidó és cigány beszéd hallható, a vendéglőkben és a kocsmákban víg zeneszó hallatszik, a fiatalság a közkedvelt csárdást járja.”

A rendezetlen piacozási helyzetet a városi tanács többször is igyekezett szabályozott mederbe terelni piaci rendszabályok kiadásával, de Miskolc városrendezési terveiben is fontos feladatnak tartották a Búza tér reformját, a piac és az elárusító helyek egyetlen épülettömbbe való koncentrálását.

Az első igazán használható, ám pénzhiány miatt meg nem valósult terv 1922-ben született, és a Búza tér keleti sarkába tervezett vásárcsarnokot. 1924-ben azután az Speyer-kölcsön segítségével megépülhetett a vidéki Magyarország legmodernebb vásárcsarnoka, amelyet 1926. szeptember 1-jén adtak át. A terveket a fővárosi Wellisch Andor és Münnich Aladár készítette, a kivitelezők miskolci cégek voltak.

A főépület háromhajós kialakítású csarnok volt, a két szélén földszintes bazársorokkal. A csarnok oldalain negyvenkét kisebb és hat nagyobb üzletet nyitottak meg, közöttük egy vendéglőt is. A belső térben 139 üzlethelyiséget, a pincében pedig a vidékről érkező árusoknak alakítottak ki elárusító helyet. Ezzel együtt a környéken betiltották az árusítást, és már csak két további piacot engedélyeztek: egyiket a Vörösmarty utcán, a másikat a Werbőczy (ma Dózsa György) utcán. A második világháborúban, az 1944. június 2-i bombázás során a vásárcsarnok is súlyos, 60%-os károkat szenvedett. A helyreállítás során csak a legszükségesebb munkálatokat végezték el, majd 1957–58-ban felújították. A piactér befogadó képessége az 1968-ban ide telepített távolsági buszpályaudvar, majd további üzletek miatt erősen lecsökkent, és ez érintette a vásárcsarnok külső tereit is.

Az ezredfordulóra már elkerülhetetlenné vált a teljes körű felújítás. 2006-ra elkészült Csikós Mihály építészirodájának a terve, amely a régi, műemlék csarnokot megtartotta, mellé két oldalszárnyat tervezett, bennük fedett elárusító helyekkel, az emeleten üzletekkel és irodákkal. Az új csarnok 12 400 m²-es alapterülettel 2008. október 16-án nyitotta meg kapuit. Az épületben 151 üzletet alakítottak ki, az északi oldalon a zöldségesek számára szabadtéri, de fedett elárusító helyet létesítettek. A virágosok számára pavilonos együttest hoztak létre.

Leírása

A vásárcsarnok épülete három részből áll: a középső, műemlék épülete háromhajós, bazilikális elrendezésű csarnok, a két szélső modern építésű oldalszárny. Az épületek tengelye észak-déli, és kétszeresen szimmetrikus kialakítású. A főhomlokzat a Zsolcai kapura néz. A vásárcsarnok alápincézett, az áruterítés a pincében kialakított tárolókból, raktárakból történik. A csarnok látható vasbetonvázas szerkezetű, a két végén és a hosszabb oldalak közepén bejáratok vannak, amelyeket pálcás osztású, a csomópontokban rozettás díszítésű vaskapuk zárnak. A déli és az északi homlokzat fölső részét timpanon zárja, benne helyreállították a neoklasszicista stílusú gyümölcsös-indás stukkódíszítést. Ezek közepén a második világháborús bombázásokig mindkét oldalon óra volt, de ezeket soha nem pótolták, a helyreállítás során a város címerét helyezték el a helyén. A timpanon alatt 3×2-es ablakcsoport helyezkedik el, a bejárati rész pedig néhány méterre kiemelkedik a homlokzat síkjából. Két oldalán üzlethelyiségek helyezkednek el. A modern oldalszárnyak szembefordított lejtős üvegtetőt kaptak, az e melletti oldalrészek vöröstéglás kiképzésűek, toronyszerű építményekkel.

Képek

• 
  A csarnok délkeleti sarka, 1936
• 
  A vásárcsarnok déli homlokzata
• 
  A csarnok homlokzati dísze a timpanonban
• 
  A nyugati vöröstéglás oldalszárny
• 
  Belső elárusító helyek
• 
  A vasbeton vázszerkezet részlete
• 
  Külső árusító standok az északi oldalon
• 
  A déli kapuszárny

Források

• Vásárcsarnok a Búza téren (Zsolcai kapu). In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. Miskolc: Belvárosi Kulturális Menedzseriroda. 1995. 117–118. o. ISBN 9630297604  
• Vásárcsarnok a Búza téren. In Barna György – Dobrossy István: Miskolc belvárosa: Házak, emberek, történetek. Miskolc: Lézerpont. 2010. 306–307. o. ISBN 9789638899101  
• Dobrossy István: A Búza tér két évszázados múltja. MiNap, III. évf. 7. sz. (2006. február 18.) 5. o. Hozzáférés: 2017. május 6.
• Vásárcsarnok. műemlékem.hu (Hozzáférés: 2017. május 6.)
• Božena Němcová: Miskolci levelei (1851). Domin Károly (ford.). Miskolc: Herman Ottó Múzeum. 1963. 10–34. o. = Múzeumi füzetek, 15.  
• Búza Téri Vásárcsarnok. buzater.hu (Hozzáférés: 2017. május 6.)
• Dobrossy István: Piac, vásár, sokadalom Miskolcon. A Búza téri Vásárcsarnok története; BAZ Megyei Levéltár–Közterület-felügyelet, Miskolc, 2002