Vándor a ködtenger felett
| Vándor a ködtenger felett (Der Wanderer über dem Nebelmeer) | |
 | |
| Művész | Caspar David Friedrich (1818) |
| Műfaj |
|
| Magasság | 94,8 cm |
| Szélesség | 74,8 cm |
| Múzeum | Hamburger Kunsthalle |
| Gyűjtemény | Hamburger Kunsthalle |
| Anyag | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vándor a ködtenger felett témájú médiaállományokat. | |
A Vándor a Ködtenger[1] felett Caspar David Friedrich német romantikus művész 1818-ban készült képe.
Egy férfit ábrázol, aki egy sziklás tájon áll, háttal a nézőnek; egy sűrű köddel borított tájban, amely végtelenül a távolba nyúlik.
A romanticizmus egyik remekművének és egyik legreprezentatívabb alkotásának tartják.[2]
A festményt széles körben az önreflexió vagy az életútról való elmélkedés emblémájaként értelmezték, és széles körben úgy tartják, hogy a táj a magasztosságot idézi.
Míg Friedrichet német és orosz körökben tisztelték, a Ködtenger feletti vándort nem tekintették azonnal remekműnek.
Friedrich hírneve javult a 20. század elején, és különösen az 1970-es években; A Wanderer[3] különösen népszerűvé vált, a "populáris művészet" és a magas kultúra példájaként szerepelt a könyveken és más műveken.
Friedrich gyakori használója volt festményein a hátrafelé néző alaknak németül: Rückenfigur (németül: hátrafelé néző alaknak); A Ködtenger feletti vándor talán a leghíresebb Rückenfigura a művészetben a téma előtérbe helyezése miatt.
A műalkotás 1939-ben még a berlini Wilhelm August Luz galériában volt kiállítva, majd 1970-ben a németországi Hamburger Kunsthalle vásárolta meg, ahol azóta is kiállítják.
A Ködtenger feletti vándor szorosan kapcsolódik a romantikához, egy széles művészeti és irodalmi mozgalomhoz, amely a felvilágosodás után alakult ki.
Bár a férfi személyazonossága bizonytalan, egyesek azt sugallják, hogy ez magának a művésznek az önarcképe, amely külső megjelenési hasonlóságokra mutat rá, például a vörös hajra, és emiatt a festményt széles körben úgy értelmezték, mint az önreflexió vagy az életútról való elmélkedés emblémája.
A Wanderer tájáról széles körben úgy tartják, hogy felidézi a magasztosságot, a tipikuson túlmutató nagyobb rejtélyeket és lehetőségeket. Friedrich ezzel kapcsolatban kifejtette elképzeléseit: "A művésznek nemcsak azt kell megfestenie, ami előtte van, hanem azt is, amit magában lát."
A ködről ezt írta: "Amikor egy régió ködbe burkolja magát, nagyobbnak és magasztosabbnak tűnik, felkelti a képzeletet, és felkelti az elvárásokat, mint egy fátyolos lány.”
Még mindig vannak különbségek Friedrich és más romantikusok között. Werner Hofmann azt írta, hogy a Vándor nyitottabb és kérdőjelesebb, mint a tipikus romantikus művek. Friedrich kutató vándorát, aki nem ismeri a jövőt, összehasonlítja Delacroix A Szabadság vezeti a népet című művével, amely biztosabb a szükséges cselekvési irányt illetően, ami talán a korszak német és francia nacionalizmusának különbségeihez kapcsolódik.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ „Ugorj a képbe #26 - Caspar David Friedrich: Vándor a ködtenger felett” (hu-HU nyelven).
- ↑ MeisterDrucke: A vándor a Ködtenger felett | Caspar David Friedrich (magyar nyelven). MeisterDrucke. (Hozzáférés: 2023. szeptember 20.)
- ↑ (2022. november 25.) „Bolton Wanderers FC” (magyar nyelven). Wikipédia.
Irodalom[szerkesztés]
- Christina Grummt: Caspar David Friedrich. Die Zeichnungen. Das gesamte Werk. 2 Bände. München 2011.
- Hartmut Böhme: Rückenfigur bei Caspar David Friedrich. In: Gisela Greve (Hrsg.): Caspar David Friedrich. Deutungen im Dialog. Edition discord, Tübingen 2006.
- Werner Hofmann: Caspar David Friedrich. Naturwirklichkeit und Kunstwahrheit. C. H. Beck Verlag, München 2000, ISBN 3-406-46475-0
