Uszolje (Permi határterület)
| Uszolje (Усолье) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Oroszország |
| Föderációs alany | Permi határterület |
| Járás | Uszoljei |
| Irányítószám | 618460 |
| Körzethívószám | 34244 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 6489 fő (2023)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 59° 25′, k. h. 56° 41′59.416667°N 56.683333°EKoordináták: é. sz. 59° 25′, k. h. 56° 41′59.416667°N 56.683333°E | |
 Uszolje
Pozíció a Permi határterület térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Uszolje témájú médiaállományokat. | |
Uszolje (oroszul: Усолье) város Oroszország Permi határterületén, az Uszoljei járás székhelye.
Lakossága: 5694 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Urál előterében épült ősi város neve az orosz szol szóból ered, jelentése 'só'; az uszolje népies kifejezés a sófőzésre utal.
A Permi határterület középső részén, Permtől 190 km-re északra, a Káma jobb partján terül el. A túlsó parton fekvő nagy ipari várossal, Bereznyikivel 1981-ben átadott közúti híd köti össze. A vasútállomás 15 km-re van.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A települést 1606-ban Nyikita Sztroganov alapította Novoje Uszolje néven a sókutak mellett. A Felső-Káma mentén só kinyerésével a helyi komi-permják lakosság már a 10-11. században is foglalkozott. A sótermelés az oroszok megjelenésével a 15. századtól kezdett elterjedni. A Sztroganovok egyre több sófőzőt nyitottak, és Uszolje a Káma-vidéki sótermelésük és birtokaik egyik bázisa lett. A 19. század elején, amikorra Szolikamszk jelentősége már visszaesett, Uszolje a vidék sófőzőinek központja volt.
1918. februárban az Uszoljei ujezd székhelye lett, márciusban pedig városi rangot kapott. 1932-ben az újonnan alapított városhoz, Bereznyikihez csatolták, majd az újabb átszervezéssel 1940-ben onnan leválasztották és ismét várossá nyilvánították.
Az 1950-es években, a Kámai-víztározó építésekor, illetve feltöltésekor a város egy része víz alá került, lakosságát a partszakasz magasabb helyére költöztették át.
A városban fennmaradt a Sztroganovok egykori lakóháza (palotája), valamint az Sz. G. Sztroganov által építtetett Szpaszo-Preobrazsenszkij- (Megváltó színeváltozása-) székesegyház (1724-1731) és külön álló, magasra nyúló harangtornya. Az épületegyüttes az ún. „sztroganovi” barokk jellegzetes alkotása.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2023 года" (orosz nyelven). Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. 2023. július 31.
- ↑ "A 2010. évi népszámlálás adatai" (PDF). Oroszország statisztikai hivatala. 2013. május 23. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2015. október 4.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A város a „Moj Gorod” portálon Archiválva 2014. november 12-i dátummal a Wayback Machine-ben (oroszul)
- Je. N. Sumilov. "Enciklopegyija Permszkij kraj / Uszolje" (orosz nyelven). Permculture.ru. 2015. október 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. október 4.
- A. B. Kiszeljov, T. B. Remezovszkaja. "Enciklopegyija Permszkij kraj / Uszolje székesegyháza" (orosz nyelven). Permculture.ru. 2015. október 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. október 4.
