Urkund

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Urkund (Urkony, Örkény) Anonymus szerint Tonuzoba besenyő törzsfő fia volt.[1] Nevének eredete az erkin türk méltóságnév.[2]

Tonuzobát Taksony fejedelem hívta be az országba, hogy szövetségeseként katonai erejét határvédelemre használhassa a 955-ös augsburgi vereség utáni időszakban. Népének zömét a nyugati határon a mosoni kapunál telepítette le ekkor valószínűleg Taksony, ami ekkor nyugatabbra volt, mint a későbbi Magyar Királyság határa.[3]

A besenyők közül a talmácsok törzse jött be főleg – az ő törzsfőjük lehetett Tonuzoba –, ezeknek helynevei megtalálhatók Morvaországtól (Tlumačov) Stájerországig (Tillmitsch).[4] A nyugati határra telepített besenyőket Urkund ellenőrizhette, valószínű (egyik) szálláshelyének nevét őrzi a Fertő melletti Urkony puszta őrzi.[1]

Az Örkény nemzetségről feltételezhető, hogy Urkundtól ered.

Forrás[szerkesztés]

  1. a b Györffy György. 8 / Géza belső rendje., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 
  2. Györffy György. A magyar törzsnevek és törzsi helynevek., Honfoglalás és nyelvészet. Balassi Kiadó Budapest 1997. ISBN 963-506-108-0 
  3. Györffy György. 4 / Kalandozás és életforma-változás., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 
  4. Györffy György. 7 / Géza külpolitikája., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2