Uperoleia daviesae

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Uperoleia daviesae
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Myobatrachidae
Nem: Uperoleia
Gray, 1841
Faj: U. daviesae
Tudományos név
Uperoleia daviesae
Young, Tyler & Kent, 2005
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Uperoleia daviesae témájú rendszertani információt.

Az Uperoleia daviesae a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, a Myobatrachidae családba, azon belül az Uperoleia nembe tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Ausztrália endemikus faja. Elterjedési területe Ausztrália északi része, az Északi területen a Howard-folyó és az Elizabeth-folyó vízgyűjtő területei.[1][2]

Megjelenése[szerkesztés]

Kis termetű békafaj, testhossza elérheti a 2,5 cm-t.[2] Háta szürke vagy szürkésbarna, sötétebb foltokkal és néha középen egy vékony, narancssárga hosszanti csíkkal. A szájszéltől a karig néha egy apró, halványbarnasárga vagy fehér sáv is húzódik. A hasa halvány rózsaszínű, fehér foltokkal. A hímek torka sötétszürke. Az ágyék és a combok hátsó része élénk narancssárga vagy vörös. A lábakon néha vízszintes sávok láthatók. Pupillája vízszintes elhelyezkedésű, a szivárványhártya ezüstszínű. Mellső lábainak ujjai között nincs úszóhártya, a hátsókén félig van, ujjai végén nincsenek korongok. A paratoid mirigyek nagy méretűek és néha halvány narancsbarna színűek.[2]

Életmódja[szerkesztés]

Nyáron, az esős évszakban szaporodik. A petéket a nőstény egyenként rakja le a vízfelszín alá a vízfelszín alatti növényzethez rögzítve. Az ebihalak hossza elérheti a 4 cm-t, sötétbarna színűek. Gyakran a víztestek alján maradnak. Nem ismert, hogy mennyi idő alatt fejlődnek békává.[2]

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

A vörös lista a veszélyeztetett fajok között tartja nyilván. Populációja csökken, erőesen fragmentált. Élőhelyét Darwin város terjeszkedése és a környéken található homok kitermelése veszélyezteti.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]