Ulysses űrszonda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ulysses
Parts of Ulysses.jpg

Ország  Amerikai Egyesült Államok, Európa
Űrügynökség NASA NASA
Európai Űrügynökség Európai Űrügynökség
Küldetés típusa orbiter
Küldetés
Célégitest Nap
Indítás dátuma 1990. október 6.
Indítás helye LC–39
Küldetés vége 2009. június 30.[1]
Az űrszonda
Tömeg 370 kg (indításnál)

Az Ulysses űrszonda, az Európai Űrügynökség (ESA) és a NASA közösen kivitelezett küldetése, amely kilépve az ekliptika síkjából vizsgálta a Nap sarkvidékeit.

Küldetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) és az Európai Űrügynökség (ESA) közös küldetése a Nap, valamint annak a környező űrre vonatkozó hatásai vizsgálatára. Az első űrszonda, mely a Nap pólusai fölött és alatt vizsgálta az űrbéli környezetet. Az Ulysses útja során szerzett adathalmaz örökre megváltoztatta a kutatók vélekedését csillagunkról és annak naprendszerünkre gyakorolt hatásával kapcsolatban.

Gyártók, üzemeltetők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A űreszközt a németországi Dornier Systems építette az ESA megrendelésére. A NASA vállalta a világűrbe való kijuttatását. A tudományos műszerek között egyaránt találhatók Európában és Amerikában fejlesztett eszközök. Az Ulysses üzemeltetését a kaliforniai Pasadenában lévő Jet Propulsion Laboratoryban végezte egy európai és amerikai tagokból álló csoport. Az eszközzel való kommunikáció során felhasználták a NASA Deep Space Network nevű globális kommunikációs hálózatát.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1990. október 6-án a Discovery űrrepülőgép legénysége állította pályairányba. 1992 februárjában közelítette meg a Jupitert, ahol gravitációs hintamanővert végzett. Öt éves élettartamot vártak tőle, melyet bőven túlszárnyalt. Több mint 17 évvel később, 2008 elején még mindig Nap körüli pályán keringett. A szondához köthető legfontosabb felfedezések között említhető a csillagközi por és héliumatomok első közvetlen mérésének ténye.

A Jupiternél tett 1992-es látogatása óta a szonda 6 éves periódusokban kerüli meg a Napot. Hosszú útja során három üstökös csóváján is keresztülhaladt. Egyikük, a Hyakutake üstökös csóvája az eddig ismert leghosszabb, mintegy 500 millió kilométer hosszú.

A küldetés vége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ulysses a Naptól távolodva egyre nagyobb hideget kellett, hogy átvészeljen. A szonda manőverező rendszerének üzemanyagául szolgáló hidrazin fagyáspontja 2 Celsius-fok. Az üzemanyag-rendszer túlzott lehűlését fűtéssel akadályozta meg a szonda.

Az űreszköz energiaellátását radioaktív izotóp bomlása biztosítja, mely azonban 17 év után már nem képes megfelelő mennyiségű energiát szolgáltatni, így a szondát üzemeltető csoport a nagy teljesítményű, X-sávban dolgozó rádióadó ideiglenes kikapcsolása mellett döntött. Az így megtakarított mintegy 60 wattnyi energiával próbálták meg fenntartani az üzemanyagrendszer fűtését és a tudományos eszközök működőképességét. Azonban a 2008 januárjában végzett teszt során nem sikerült újra üzembe helyezni a nagy teljesítményű adót, ráadásul az attól elvont energiát sem sikerült átirányítani a kritikus helyzetben lévő eszközök felé.

Ennek következtében az adatok vételére a Földön nem voltak elegendőek a 34 méteres rádióantennák, helyettük a Deep Space Network 70 méteres antennáit kellett használni, ezekre azonban nagy igény van, például a frissen felbocsátott űrszondákhoz is (ilyen például a Lunar Reconnaissance Orbiter) szükségesek.

Az üzemeltető mérnök-tudóscsoport amíg lehetett, a kisebb teljesítményű, S-sávos rádióadó segítségével a korábban megszokott adatátviteli sebesség 5%-ával az utolsó információ-morzsákat is kinyerte a szonda tudományos műszereiből, ezzel az Ulysses 2009. június 30-án befejezte tudományos pályafutását, azonban az bizonyos, hogy már évekkel korábban beírta magát a tudománytörténet nagykönyvébe.[2][3] Az eredetileg tervezett 5 évnél 12 évvel tovább működött.[4]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ulysses űrszonda témájú médiaállományokat.

Magyar oldalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külföldi oldalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ulysses: 12 extra months of valuable science, 2009. június 30. (Hozzáférés: 2009. június 30.)
  2. Frey, Sándor: Az Ulysses nem adja meg könnyen magát. Űrvilág.hu, 2008. július 6. (Hozzáférés: 2008. július 6.)
  3. 18-year Space Mission to End (angol nyelven). SPACE.com, 2009. június 26. (Hozzáférés: 2009. július 2.)
  4. http://spaceflightnow.com/news/n0906/29ulysses/ Controllers bid farewell to long-lived Ulysses probe - Spaceflight Now, Posted: 2009-06-29