U–193

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
U–193
Hajótípus Tengeralattjáró
Üzemeltető Kriegsmarine
Hajóosztály IXC/40 típus
Pályafutása
Építő AG Wesser, Bréma
Megrendelés 1940. november 4.
Építés kezdete 1941. december 22.
Vízre bocsátás 1942. augusztus 24.
Szolgálatba állítás 1942. december 10.
Szolgálat vége 1944. április 24.
Sorsa Eltűnt[1]
Általános jellemzők
Vízkiszorítás 1120 T felszínen
1232 T víz alatt
Hossz 76,76 m
Szélesség 6,86 m
Merülés 4,67 m
Maximális merülési mélység 230 m
Hajtómű MAN M9V40/46 kompresszoros 9 hengeres dízelmotor 2 db
SSW GU345/34 elektromos motor 2 db
Sebesség 19 csomó felszínen
7,3 csomó víz alatt
Hatótávolság 25 620 km felszínen
117 km víz alatt
Fegyverzet 6 torpedócső, 22 torpedó (53,3 cm)
Egy fedélzeti ágyú (Utof 105/45)

Legénység 48-56[2]

Az U–193 tengeralattjárót a német haditengerészet rendelte a brémai AG Wessertől 1940. november 4-én. A hajót 1942. december 10-én vették hadrendbe. Három harci küldetése volt, az utolsó során eltűnt.[1]

Pályafutása[szerkesztés]

Az U–193 1943. május 22-én Bergenből futott ki első járőrútjára, parancsnoka Hans Pauckstadt korvettkapitány volt. Lehajózott a nyugat-szaharai partokig, ahol július 6-án egy azonosítatlan harci gép megtámadta. Két tengerész megsebesült, és megsemmisült a búvárhajó Metox típusú radardetektora.[3]

A Touchet megtámadása[szerkesztés]

Második harci küldetésére La Pallice-ból indult 1943. október 12-én. Átszelte az Atlanti-óceánt, majd behajózott a Mexikói-öbölbe. 1943. december 30-án megtámadta a New Yorkba tartó Touchet amerikai tankert, amely 120 ezer hordó fűtőolajat szállított. Az első torpedó a teherhajó elejének bal oldalát találta el, és egy nagyjából hatméteres lyukat ütött rajta. A hajón volt ugyan torpedó-előrejelző készülék, amely jelezte is a várható becsapódást, de a tanker túl lassan fordult.[4]

A Touchet a találat után megpróbált elmenekülni, de a léken beömlő víz megállásra kényszerítette. Ekkor az U–193 újabb torpedóval találta el a tanker bal oldalát. A legénység hat mentőcsónakba szállt, a fedélzeten maradt viszont a hajó farára szerelt öthüvelykes löveg személyzete. A tengeralattjáró egy harmadik torpedót lőtt ki a hajóra, amely a jobb oldalán, a motorháznál találta el. A fedélzeten lévők a vízbe ugrottak, és próbáltak elúszni, de a gyorsan süllyedő hajó olyan erős örvényt kavart, hogy egy kivételével valamennyiüket elnyelte a tenger. December 5-én a Lillemor nevű norvég gőzös 43 túlélőt mentett ki. A legénység többi 27 tagját más hajók szedték fel.[4]

Utolsó útja[szerkesztés]

Az U–193 1944. április 23-án futott ki utolsó útjára a franciaországi Lorient-ból, kapitánya Dr. Ulrich Abel, a Kusch-ügy egyik főszereplője volt. Egy nappal később a tengeralattjáró eltűnt a Vizcayai-öbölben. Elsüllyedésére nincs magyarázat, a teljes legénység, 59 ember hősi halált halt.[5]

Kapitányok[szerkesztés]

Név Kezdőnap Zárónap
Hans Pauckstadt 1942. december 10. 1944. március 31.
Dr. Ulrich Abel 1944. április 1. 1944. április 24.

Őrjáratok[szerkesztés]

Indulás Indulónap Érkezés Zárónap
Bergen 1943. május 22. Bordeaux 1943. július 23.
La Pallice 1943.október 12. El Ferrol 1944. február 10.
Lorient 1944. április 23. * 1944. április 24.

* A tengeralattjáró nem érte el úti célját, eltűnt

Elsüllyesztett hajó[szerkesztés]

Dátum Hajó neve Nemzetisége Brt Konvoj
1943. december 3. Touchet  Egyesült Államok 10 172 ON–178

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b WW1
  2. Type
  3. WW2
  4. a b WW5
  5. WW4

Források[szerkesztés]