U–870
| U–870 | |
| Hajótípus | Tengeralattjáró |
| Üzemeltető | Kriegsmarine |
| Hajóosztály | IXC/40 típus |
| Pályafutása | |
| Építő | AG Wesser, Bréma |
| Megrendelés | 1941. augusztus 25. |
| Építés kezdete | 1943. április 29. |
| Vízre bocsátás | 1943. október 29. |
| Szolgálatba állítás | 1944. február 3. |
| Szolgálat vége | 1945. március 30. |
| Honi kikötő | Flensburg |
| Sorsa | Elsüllyesztették[1] |
| Általános jellemzők | |
| Vízkiszorítás | 1120 T felszínen 1232 T víz alatt |
| Hossz | 76,76 m |
| Szélesség | 6,86 m |
| Merülés | 4,67 m |
| Maximális merülési mélység | 230 m |
| Hajtómű | MAN M9V40/46 kompresszoros 9 hengeres dízelmotor 2 db SSW GU345/34 elektromos motor 2 db |
| Sebesség | 19 csomó felszínen 7,3 csomó víz alatt |
| Hatótávolság | 25 620 km felszínen 117 km víz alatt |
| Fegyverzet | 6 torpedócső, 22 torpedó (53,3 cm) Egy fedélzeti ágyú (Utof 105/45) |
| Legénység | 48-56[2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az U–870 tengeralattjárót a német haditengerészet rendelte a brémai AG Wessertől 1941. augusztus 25-én. A hajót 1944. február 3-án állították szolgálatba. Egy harci küldetése volt, két hadihajót elsüllyesztett, hármat megrongált.[1]
Pályafutása[szerkesztés]
Az U–870 egyetlen őrjáratára 1944. november 10-én futott ki Hortenből, kapitánya Ernst Hechler volt. December 20-án megtámadott egy amerikai partraszálló hajókból álló konvojt, mintegy 550 kilométerre az Azori-szigetektől északra. Az egyik torpedó megrongálta a USS Fogg rombolókísérőt, egy másik viszont elsüllyesztette a USS LST-359 partraszálló hajót. A USS Fogg a javítás után 1945 júniusában állt ismét szolgálatba. Legénységének 15 tagja meghalt. [3][4][5]
Az U–870 január 3-án megtorpedózta az amerikai Henry Millert, amely ezer tonna vasérccel tartott a virginiai Hampton Roads-ba. A hajó nem süllyedt el, sikeresen eljutott Gibraltárba, de nem lehetett megjavítani, ezért a háború után feldarabolták.[6] Hat nappal később a tengeralattjáró elsüllyesztette a GC–107-es konvojt kísérő FFL L´Enjoue francia korvettet.[7]
A búvárhajó utolsó áldozata a Blackheath brit gőzhajó volt, amely katonai felszereléssel tartott Anconába a KMS–76 konvoj tagjaként. A gőzös a torpedótalálat ellenére folytatta útját, és mintegy három kilométerre a marokkói partoktól feneklett meg. A Blackheath ennek ellenére menthetetlen volt, és nem állíthatták szolgálatba újra.[8][9]
Az U–870 1945. március 30-án egy amerikai bombatámadás következtében süllyedt el Bréma közelében.[1]
Kapitány[szerkesztés]
| Név | Kezdőnap | Zárónap |
|---|---|---|
| Ernst Hechler | 1944. február 3. | 1945. március 30. |
Őrjárat[szerkesztés]
| Indulás | Indulónap | Érkezés | Zárónap |
|---|---|---|---|
| Horten | 1944. november 10. | Kristiansand | 1945. február 20. |
Elsüllyesztett és megrongált hajók[szerkesztés]
| Dátum | Hajó neve | Nemzetisége | Brt |
|---|---|---|---|
| 1944. december 20. | USS Fogg*** |  Egyesült Államok |
1400 |
| 1944. december 20. | USS LST-359** | Egyesült Államok |
1625 |
| 1945. január 3. | Henry Miller* | Egyesült Államok |
7207 |
| 1945. január 9. | FFL L´Enjoue** |  Franciaország |
335 |
| 1945. január 10. | Blackhead* |  Egyesült Királyság |
4637 |
* A hajó nem süllyedt el, csak megrongálódott
** Elsüllyesztett hadihajó
*** Hadihajó, amely csak megrongálódott
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Type: Type IXC/40. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 25.
- ↑ WW1: U-870. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 25.
- ↑ WW2: Patrol info for U-870. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 25.
- ↑ WW3: USS Fogg (DE 57). Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 25.
- ↑ WW4: USS Fogg (DE 57). Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 25.
- ↑ WW5: USS LST-359. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 25.
- ↑ WW6: Henry Miller. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 25.
- ↑ WW7: FFL L´Enjoue (W 44). Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 25.
- ↑ WW8: Blackheath. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 25.
