Tápai Antal

Tápai Antal
Született	1902. április 6. Kistelek
Elhunyt	1986. szeptember 20. (84 évesen) Szeged
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	szobrász
A Wikimédia Commons tartalmaz Tápai Antal témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Emléktábla Szegeden

Móra Ferenc szobra Szegeden

Tápai Antal (Kistelek, 1902. április 6. – Szeged, 1986. szeptember 20.) szobrászművész.

Életpályája

1905-ben szülei Szegedre költöztek. Itt végezte alsóbb iskoláit, majd a MÁV szegedi műhelyében lakatos szakmát tanult. 1923-ban kezdett faszobrászattal foglalkozni. Petrovics Emil és Móra Ferenc javaslatára 1926-tól Szeged város ösztöndíjával a budapesti képzőművészeti főiskolára került, ahol Szentgyörgyi István tanítványa lett. Oklevelének megszerzése után, 1931-ben ösztöndíjjal három hónapot töltött Rómában. Hazatérése után Szegeden telepedett le. A második világháború előtt Szeged egyetlen jelentős szobrászaként vett részt a város kulturális életében. A háború után, 1948-ban megalapította a Szegedi Képzőművészeti Kört. 1961-től 1964-ig a Tömörkény István Gimnázium igazgatóhelyettese, majd haláláig a gimnázium általa megszervezett művészeti tagozatának igazgatója volt. 1983-ban, Szegeden Életutam címmel kiadta visszaemlékezéseit.

Művészi pályája

Már harmadéves főiskolai hallgatóként, 1929-ben elnyerte a Ferenczy István-díjat. Érméket, plaketteket, kisplasztikákat, emlékműveket és portrészobrokat egyaránt készített. Műveit a realista szemlélet és a Római Iskola monumentális felfogása egyaránt jellemzi. Szobrain Medgyessy Ferenc, Mészáros László és Boda Gábor hatása érezhető. Témáit általában a kétkezi emberek világából merítette. Rendszeresen szerepelt országos és megyei tárlatokon. 1958-ban, 1973-ban és 1980-ban Szegeden egyéni kiállításon mutatta be műveit. Jelentős érdeme a fémszobrászat régi hagyományokhoz kötődő, de korszerű eszközöket alkalmazó megújítása. Kovácsolt domborművei ma Szegeden kívül megtalálhatóak az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában és Izraelben is. 1980-ban Tipity Jánossal könyvet adott ki Szeged vasművessége címmel. Köztéri műveinek túlnyomó része Szegeden és Szeged környékén áll. Egyéb műveit a Magyar Nemzeti Galéria és a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrzi. Munkásságát 1981-ben Juhász Gyula-díjjal, 1983-ban Szeged város alkotói díjával és 1985-ben SZOT-díjjal ismerték el.

Főbb művei

Üvegfúvók szobra Szegeden

Erkel Ferenc szobra a Szegedi Nemzeti Színház homlokzatán

Tömörkény István szobra Szegeden

• Üvegfúvó (Szeged, 1929)
• Szerb katonák első világháborús emlékműve (Szeged, Szerb temető, 1932)
• A Klauzál Gábor Gimnázium hősi emlékműve (Szeged, 1934)
• Az állami főreáliskola hősi emlékműve (Szeged, 1936)
• Gyógyítás (Szeged, 1937)
• Feketeházy János (dombormű, Szeged, 1937, megsemmisült)
• Lourdes-i Mária (Szeged, Újszegedi római katolikus templom, 1937)
• Jézus szíve (Szeged, Petőfitelep, római katolikus templom, 1937)
• Ellenforradalmi emlékmű (Szeged, 1938, megsemmisült)
• Móra Ferenc (Szeged, 1938)
• A kis Móci mellszobra (Gipsz-szobor) Szeged, 1941 Magántulajdon. Németország
• Tömörkény István (Szeged, 1943)
• József Attila (Szeged, Dóm tér, 1947)
• Móra Ferenc (Szeged, Dóm tér, 1948)
• Keresztelő kút (Szeged, Alsóvárosi templom, 1949)
• Vedres István (Szeged, 1950)
• Sánta Lajos portré (Szeged, 1950, fa, magántulajdon)
• Munkás-paraszt szövetség (Szeged, 1954)
• Faültetők, család (Szeged, 1954)
• Várépítő gyerekek (Szeged, 1954)
• Pihenő munkáscsalád (Szeged, 1954)
• Erkel Ferenc (fülkeszobor, Szeged, Nemzeti Színház, 1956)

• Katona József (fülkeszobor, Szeged, Nemzeti Színház, 1956)
• Dózsa György (Szeged, 1957)
• Dankó Pista (Szeged, 1958)
• Móra Ferenc (Szeged, 1959)
• Halas fiú (Szeged, 1959)
• József Attila (Szeged, 1960)
• József Attila (Szombathely, 1961)
• Harcsás fiú (Szeged, 1961)
• Gagarin-emlékmű [1] (Szeged, 1961)
• Tavasz (Szeged, 1963)
• Óriás harcsa (Szeged, 1966)
• Magyarországi Szent Erzsébet (Szeged, Újszegedi római katolikus templom, 1971)
• Erdei Ferenc (Szeged, 1973)
• Madách Imre (Szeged, 1973)
• Lukjanyenko (Szeged, 1974)
• Juhász Gyula (Szeged, 1976)
• Herke Sándor (Szeged, 1976)
• Juhász Gyula (Szeged, 1980)
• Evezős (Szeged, 1981)
• Kálmány Lajos (Szeged, 1983)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Tápai Antal témájú médiaállományokat.

• Kortárs magyar művészeti lexikon III. (P–Z). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2001. ISBN 963-8477-46-6 Online elérés
• Tápai Antal
• Tápai Antal Kiállítás (Kistelek város és kistérség honlapján)

Források

• Művészeti lexikon, Akadémiai Kiadó, 1967, ISBN 9630523604
• Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8