Tuvalu földrajza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Csendes-óceán nyugati felén fekvő Tuvalu, régebben Ellice-szigetek, Ausztráliától 4000 kilométerrel északnyugatra fekszik. Félúton van Hawaii és Ausztrália között. Tuvalu négy szigetből és öt atollból áll. Mivel sok kis szigeten szétszórtan fekszik, ezért a talaja tápanyagban szegény, és összterülete is csak 26 km².

Novembertől márciusig heves eső és viharos nyugati szél, az év többi részében pedig trópusi időjárás a jellemző. A terület nagyon alacsonyan fekszik. Legmagasabb pontja a tengerszint felett öt méterre magasodik ki.

Elhelyezkedés: Óceánia, szigetcsoport, mely kilenc Dél-Csendes-óceáni szigetből áll, Hawaii és Ausztrália között félúton.

Földrész: Óceánia

Területe:
összesen: 26 km²
szárazföld: 26 km²

Tengerpart: 24 km

Éghajlata: Keleti széllel enyhített trópusi március és november között, az év másik részében erős nyugati viharok és sok eső jellemzi.

Domborzat: alacsony fekvéső keskeny korallzátonyok


legalacsonyabb pont: Csendes-óceán 0 m
legmagasabb pont: nincs elnevezve 5 m

Természeti kincsei: hal, kókuszpálma, korall, ti-gyökér, pandamustfa, gyönyörű trópusi táj

Természeti veszélyek: a trópusi viharok ritkák, de 1997-ben, háromszor is forgószél pusztított a vidéken; ezekre a szigetek alacsony volta miatt nagyon érzékenyek.

Környezetvédelem – aktuális témák: mivel a szigeten nincsenek folyók és a talajvíz sem iható, vízgyűjtő és -tároló rendszerekkel oldják meg az ivóvíz problémáját, illetve a tengervíz sómentesítésével (a japán kormány már épített egyet és tervezi a következő építését); a zátonyok eróziója, mert az itteni épületeket homokból építették; az erdők aljnövényzetének kitermelése, hogy ebből nyerjenek üzemanyagot; a tengeri kagyló tüskéi által okozott károk a korallzátonyokon; a globális felmelegedés hatására emelkedő tengerszint.

Környezetvédelem – nemzetközi szerződések:

  • résztvevője:

Éghajlat-változási Keretegyezmény (United Nations Framework Convention on Climate Change), Kiotói jegyzőkönyv az Éghajlat-változási Keretegyezményhez (The Kyoto Protocol to the United Nations Framework Convention on Climate Change), ENSZ-egyezmény az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelemről (United Nations Convention to Combat Desertification), Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora), ENSZ-egyezmény a tengerjogról (United Nations Convention on the Law of the Sea), Egyezmény a hulladékok és más anyagok lerakásából eredő tengeri szennyeződések megelőzéséről (Convention on the Prevention of Marine Pollution by Dumping of Wastes and Other Matter), Egyezmény az ózonréteg védelméről (Convention for the Protection of the Ozone Layer), Nemzetközi egyezmény a hajókról származó szennyezések megelőzéséről (Convention on the Prevention of Pollution from Ships).

  • aláírta, de nem ratifikálta:

Egyezmény a biológiai sokféleségről (Convention on Biological Diversity)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]