Tuvalu földrajza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tuvalu
Tuvalu térképe
Tuvalu térképe
d. sz. 7° 28′ 30″, k. h. 178° 00′ 20″
Kontinens Ausztrália és Óceánia
Szubrégió Polinézia
Főbb területi jellemzők
Területi helyezés 238.
Teljes terület 26 km²
Partvonal 24 km
Szárazföldi határ 0 km
Extrém területi jellemzők
Legmagasabb pont 5 m
Legalacsonyabb pont Csendes-óceán, 0 m
Használatban levő terület
Egyéb jellemzők
Éghajlat trópusi
Domborzat alacsony fekvésű korallzátonyok
Természeti veszélyek forgószelek, ritkán trópusi viharok
Környezeti problémák ivóvíz hiánya, a zátonyok eróziója, az emelkedő tengerszint, az erdő aljnövényzetének üzemanyag előállítása reményében történő kitermelése,
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tuvalu témájú médiaállományokat.

A Csendes-óceán nyugati felén fekvő Tuvalu, régebben Ellice-szigetek, Ausztráliától 4000 kilométerrel északnyugatra fekszik. Félúton van Hawaii és Ausztrália között. Tuvalu négy szigetből és öt atollból áll. Mivel sok kis szigeten szétszórtan fekszik, ezért a talaja tápanyagban szegény, és összterülete is csak 26 km2.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Tuvalu egy Óceánia területén található szigetcsoport, mely kilenc Dél-Csendes-óceáni szigetből áll, Hawaii és Ausztrália között félúton.

Területe:
összesen: 26 km2
szárazföld: 26 km2

Tengerpart: 24 km

Domborzat[szerkesztés]

Az ország alacsony fekvésű, keskeny korallzátonyokból áll. A terület nagyon alacsonyan fekszik. Legmagasabb pontja a tengerszint felett öt méterre magasodik ki.

legalacsonyabb pont: Csendes-óceán 0 m
legmagasabb pont: nincs elnevezve 5 m

Éghajlat[szerkesztés]

A szigetek területére novembertől márciusig heves eső és viharos nyugati szél, az év többi részében pedig keleti széllel enyhített trópusi időjárás a jellemző.

Természeti kincsei[szerkesztés]

Természeti veszélyek, környezeti problémák[szerkesztés]

A szigetcsoporton a trópusi viharok ritkák, de 1997-ben, háromszor is forgószél pusztított a vidéken; ezekre a szigetek alacsony voltuk miatt nagyon érzékenyek.

Környezeti gondok[szerkesztés]

Mivel a szigeten nincsenek folyók és a talajvíz sem iható, vízgyűjtő és -tároló rendszerekkel, illetve a tengervíz sómentesítésével oldják meg az ivóvíz hiányának problémáját (a japán kormány már épített egyet és tervezi a következő építését).

A zátonyok eróziója is gondot jelent, mert az itteni épületeket homokból építették.

Az erdők aljnövényzetét kitermelik, hogy ebből nyerjenek üzemanyagot.

A tengeri kagyló tüskéi károkat okoznak a korallzátonyokon.

A globális felmelegedés hatására emelkedik tengerszint. Ezen folyamat következményeire a szigetek alacsony magasságuk miatt érzékenyek.

Nemzetközi környezetvédelmi szerződések[szerkesztés]

Résztvevő[szerkesztés]

Angol név Magyar név
United Nations Framework Convention on Climate Change Éghajlat-változási keretegyezmény
The Kyoto Protocol to the United Nations Framework Convention on Climate Change Kiotói jegyzőkönyv az éghajlat-változási keretegyezményhez
United Nations Convention to Combat Desertification ENSZ-egyezmény az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelemről
Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről
United Nations Convention on the Law of the Sea ENSZ-egyezmény a tengerjogról
Convention on the Prevention of Marine Pollution by Dumping of Wastes and Other Matter Egyezmény a hulladékok és más anyagok lerakásából eredő tengeri szennyeződések megelőzéséről
Convention for the Protection of the Ozone Layer Egyezmény az ózonréteg védelméről
Convention on the Prevention of Pollution from Ships Nemzetközi egyezmény a hajókról származó szennyezések megelőzéséről

Aláírta, de nem ratifikálta[szerkesztés]

Angol név Magyar név
Convention on Biological Diversity Egyezmény a biológiai sokféleségről

Lásd még[szerkesztés]