Tsingy de Bemaraha Nemzeti Park
| Tsingy de Bemaraha Nemzeti Park | |
| IUCN kategória: Ia (szigorúan védett terület) | |
 | |
| Ország |  Madagaszkár |
| Elhelyezkedése | Melaky |
| Terület | 723,4 km² |
| Alapítás ideje | 1997[1] |
| Felügyelő szervezet | Madagascar National Parks Association (PNM-ANGAP) |
| Világörökségi adatok | |
| Világörökség-azonosító | 494 |
| Típus | Természeti helyszín |
| Kritériumok | (VII), (X) |
| Elhelyezkedése | |
 Tsingy de Bemaraha Nemzeti Park
Pozíció Madagaszkár térképén
| |
 d. sz. 18° 54′ 02″, k. h. 44° 48′ 50″18.900626°S 44.813992°EKoordináták: d. sz. 18° 54′ 02″, k. h. 44° 48′ 50″18.900626°S 44.813992°E | |
| Tsingy de Bemaraha Nemzeti Park weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tsingy de Bemaraha Nemzeti Park témájú médiaállományokat. | |
A Tsingy de Bemaraha Nemzeti Park Madagaszkár Melaky régiójában terül el. A nemzeti park két geológiai formációt foglal magába a Nagy Tsingyt és a Kis Tsingyt. A park, a szomszédos Tsingy de Bemaraha Szigorú Természeti Rezervátummal együtt a világörökség részét képezi.[2][3]
Jellemzői
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Tsingyk karszt fennsíkok, melyeknek kiemelkedő felső részeit a talajvíz alámosta, és üregeket és hasadékokat vájt a mészkőbe. A helyi geológiai viszonyok miatt az erózió függőlegesen és vízszintesen is bekövetkezett. Madagaszkárnak a parkot és a természeti rezervátumot körülölelő több régiójában, a függőleges és vízszintes eróziós mintázat szuperpozíciója drámai hatású mészkő alakzatokat hozott létre.[2]
A malgas tsingy szó a madagaszkári karszt badlandeket jelenti. Fordítása: ahol nem lehet mezítláb járkálni.[3]
Élővilága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A nemzeti parkot és a szomszédos szigorú természeti rezervátumot magába foglaló Tsingy de Bemaraha világörökségi terület különleges geomorfológiájának köszönhetően a terület különlegesen nagyszámú endemikus állatnak és növénynek ad otthont,[4] melyek a tsingyken belül rendkívül kis területeken élnek. Például egy mészkőalakzat, mészkőtű csúcsa, oldala vagy alapja különböző ökoszisztémáknak adhat otthont, melyeken különböző fajok telepednek meg.[3] A parkban feljegyzett 650 növényfaj 86%-a endemikus növény.[5] Az élőhelyek sokszínűsége nagy számú állatfajnak nyújt élőhelyet:
- Ragadozók (fossza, gyűrűsfarkú mongúz)
- 13 makifaj (szifakák, vörös maki, szürke bambuszmaki, véznaujjú maki, szürke egérmaki)
- 94 madárfaj (pl. madagaszkári rétisas)
- 15 denevérfaj
- 22 kétéltűfaj
- 66 hüllőfaj (pl. madagaszkári folyamteknős, Erymnochelys madagascariensis, Uroplatus fajok, kaméleonfélék).
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑
Scales, Ivan R. (2014). Routledge (ed.). Conservation and Environmental Management in Madagascar. Earthscan Conservation and Development. 398. o. ISBN 978-1-13630-908-3.
{{cite book}}: Cite has empty unknown parameters:|accessyear=,|chapterurl=,|origmonth=,|accessmonth=,|month=,|subtitle=,|origdate=és|coauthors=(súgó) - 1 2 "Tsingy de Bemaraha Strict Nature Reserve". UNESCO. Hozzáférés: 2009. november 1..
- 1 2 3 Shea, Neil (2009. november). "Living On a Razor's Edge: Madagascar's labyrinth of stone". National Geographic. Hozzáférés: 2009. november 1..
- ↑ Griffiths, O.L. & Herbert, D.G. 2013. New species of land snails (Mollusca: Gastropoda) from two isolated karst formations in central western Madagascar: Tsingy Beanka and Antsingimavo, with additional notes on other regional endemics. African Invertebrates 54 (1): 1-48.[halott link]
- ↑ "Parcs Madagascar" (francia nyelven). Hozzáférés: 2017. szeptember 30.. Archiválva 2019. január 15-i dátummal a Wayback Machine-ben "Archivált másolat". 2019. január 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. március 25..
 | Szigorú természeti rezervátumok |  | |
|---|---|---|---|
| Nemzeti parkok | |||
| Természeti rezervátumok | |||