Tiszavalki-főcsatorna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszavalki-főcsatorna
Közigazgatás
OrszágokMagyarország Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz20,44 km
Forrásszint95 m
Vízhozam0,53 m³/s
Vízgyűjtő terület299 km²
ForrásGelej, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Magyarország
TorkolatTisza, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Tiszavalk
SablonWikidataSegítség

A Tiszavalki-főcsatorna a Borsodi-Mezőségben ered, Gelejtől keletre Mezőnagymihály közelében. A Csincse övcsatornából indul ki (ott ahol a Kácsi-patak torkollik bele), mintegy 95 méteres tengerszint feletti magasságban. A csatorna innentől kezdve déli-délnyugati irányban folytatja útját, majd Tiszavalkhoz érve a falu déli részén mintegy hurkot alkotva, a településtől nyugatra éri el a Kiskörei-víztározót. A főcsatorna a Tisza jobb oldali mellékfolyója[1][2][3].

Lefolyása[szerkesztés]

A főcsatorna útja során több kisebb vízfolyás vizeit is összegyűjti. Nagyecsérnél a Nagyecséri-csatorna csatlakozik hozzá, majd a településtől déli irányban a Salamonta-ér (hossza 6,5 km) torkollik belé a Bacsóháztanyánál. Továbbhaladva délnyugat felé beleömlik az Orosz-ér (hossza 11,5 km) és még több kisebb vízfolyás. A főcsatorna Tiszavalknál éri el a Tisza-tó öblözetét.

Környezetvédelem[szerkesztés]

A csatorna a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzeten halad keresztül útja során és annak végén pedig a Tisza-tavi madárrezervátumot éri el, amely a Hortobágyi Nemzeti Park részét képezi.[4]

Gazdaság[szerkesztés]

Halgazdálkodás[szerkesztés]

A Tiszavalki-főcsatorna halgazdálkodási szempontból az Ezüstkárász Horgászegyesülethez tartozik. A csatorna vizében elsősorban csuka, ponty, harcsa és süllő horgászható.

Turizmus[szerkesztés]

A főcsatorna torkolati vidékén jellemző a horgász-, illetve a kerékpáros turizmus, valamint az ökoturizmus a védett területeken.[4] A turizmus elsősorban a nyári hónapokra jellemző a térségben. Évente több tízezer turista keresi föl a Tisza-tó páratlan élővilágának otthont adó madárrezervátumot és környékét.[5]

Part menti települések[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve
  2. Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási honlapja
  3. Magyarország hidrológiai atlasza I. sorozat, Folyóink vízgyűjtője - 7. A Tisza (VITUKI, Budapest, 1958)
  4. a b Tiszavalki-medence. Vízgazdálkodási Társulás Szolnok, 2011. április 1. (Hozzáférés: 2013. augusztus 31.)
  5. Tiszavalk. Kulturális és Turisztikai Információs Rendszer. [2014. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 31.)