Tiszavalki-főcsatorna
| Tiszavalki-főcsatorna | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 20,44 km |
| Forrásszint | 95 m |
| Vízhozam | 0,53 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 299 km² |
| Forrás | Gelej, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Magyarország |
| Torkolat | Tisza, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Tiszavalk |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Tiszavalki-főcsatorna a Borsodi-Mezőségben ered, Gelejtől keletre Mezőnagymihály közelében. A Csincse övcsatornából indul ki (ott ahol a Kácsi-patak torkollik bele), mintegy 95 méteres tengerszint feletti magasságban. A csatorna innentől kezdve déli-délnyugati irányban folytatja útját, majd Tiszavalkhoz érve a falu déli részén mintegy hurkot alkotva, a településtől nyugatra éri el a Kiskörei-víztározót. A főcsatorna a Tisza jobb oldali mellékfolyója[1][2][3].
Lefolyása[szerkesztés]
A főcsatorna útja során több kisebb vízfolyás vizeit is összegyűjti. Nagyecsérnél a Nagyecséri-csatorna csatlakozik hozzá, majd a településtől déli irányban a Salamonta-ér (hossza 6,5 km) torkollik belé a Bacsóháztanyánál. Továbbhaladva délnyugat felé beleömlik az Orosz-ér (hossza 11,5 km) és még több kisebb vízfolyás. A főcsatorna Tiszavalknál éri el a Tisza-tó öblözetét.
Környezetvédelem[szerkesztés]
A csatorna a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzeten halad keresztül útja során és annak végén pedig a Tisza-tavi madárrezervátumot éri el, amely a Hortobágyi Nemzeti Park részét képezi.[4]
Gazdaság[szerkesztés]
Halgazdálkodás[szerkesztés]
A Tiszavalki-főcsatorna halgazdálkodási szempontból az Ezüstkárász Horgászegyesülethez tartozik. A csatorna vizében elsősorban csuka, ponty, harcsa és süllő horgászható.
Turizmus[szerkesztés]
A főcsatorna torkolati vidékén jellemző a horgász-, illetve a kerékpáros turizmus, valamint az ökoturizmus a védett területeken.[4] A turizmus elsősorban a nyári hónapokra jellemző a térségben. Évente több tízezer turista keresi föl a Tisza-tó páratlan élővilágának otthont adó madárrezervátumot és környékét.[5]
Part menti települések[szerkesztés]
Képek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve
- ↑ Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási honlapja
- ↑ Magyarország hidrológiai atlasza I. sorozat, Folyóink vízgyűjtője - 7. A Tisza (VITUKI, Budapest, 1958)
- ↑ a b Tiszavalki-medence. Vízgazdálkodási Társulás Szolnok, 2011. április 1. (Hozzáférés: 2013. augusztus 31.)
- ↑ Tiszavalk. Kulturális és Turisztikai Információs Rendszer. [2014. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 31.)
