Tienkung–2

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tienkung–2
Az összekapcsolódott Tienkung és a Sencsou modellje
Az összekapcsolódott Tienkung és a Sencsou modellje
Általános adatok
Ország  Kína
Űrügynökség Kínai Nemzeti Űrügynökség Kínai Nemzeti Űrügynökség
Első repülés 2016. szeptember 15., 15:04:09 UTC
Helyzet 42,79° inklináció
Műszaki adatok
Hordozórakéta CZ–2F
Hossz10,4 m
Átmérő3,35 m
Hasznos térfogat15 m³
Össztömeg8,6 t
Élettartam 5 év

A Tienkung–2 (天宫二号, Tiāngōng èrhào, jelentése: „Mennyei Palota–2”) a második kínai kísérleti űrállomás, melyet 2016. szeptember 15.-én állítottak pályára.[1] Kína terveiben a 2020-as évek elejére egy nagyobb, több modulból álló űrállomás létrehozása szerepel. Számos fejlesztést, a kísérleti lehetőségeket és az űrhajósok életkörülményeit komfortosabbá tevő berendezéseket is továbbfejlesztették. Elődjével ellentétben az új modult hajtóanyag-utántöltésre, teherűrhajó fogadására is felkészítették.[2] Az űrállomás tervezett élettartama öt év volt.[3] 2019. július 19-én az űrállomás ellenőrzött körülmények között a föld légkörébe lépett. Részei elégtek vagy a Csendes-óceánba csapódtak.[4]

Sencsou–11[szerkesztés]

A pályáján keringő űrállomást elsőként a Sencsou–11 küldetés során közelítette embert szállító űrhajó. Október 18-án automatikus üzemmódban összekapcsolódott a két űreszköz. Néhány óra elteltével, a szükséges ellenőrzések és a légnyomás kiegyenlítése után Csing Haj-peng és Csen Tung átszálltak a Tienkung–2 modulba, amelynek ők az első lakói. A dokkolás alatt viselt szkafandert kék kezeslábasra cserélték, majd először a parancsnok jutott át az űrállomásmodul belsejébe.[5] Az összesen 33 napig tartó repülés több mint kétszer olyan hosszú lesz, mint az eddigi leghosszabb időtartamú kínai űrrepülés.[2]

Tiencsou–1[szerkesztés]

Az első kínai teherűrhajó 2017. április 22.-én kapcsolódott az űrállomáshoz. A Tiencsou–1 összesen három dokkolási manővert hajtott végre a küldetés alatt, miközben üzemanyaggal töltötte fel az állomást.[6] Szétválás után a teherűrhajó belépett a Föld légkörébe és elégett.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. de Selding, Peter B.: China prepares assembly of its space station, invites collaboration through U.N.. Space News, 2016. június 20.
  2. a b Frey, Sándor: Elindult a második kínai űrállomásmodul. Űrvilág.hu, 2016. szeptember 15. (Hozzáférés: 2016. október 25.)
  3. Tiangong-2 space lab may exceed 5 years service life: expert. Xinhua, 2016. szeptember 16.
  4. Visszatért a Föld légkörébe és megsemmisült Kína űrlaboratóriuma. www.atv.hu (2019. júl. 19.) (Hozzáférés: 2019. júl. 19.)
  5. Frey, Sándor: Ketten a kettes számú kínai űrállomáson. Űrvilág.hu, 2016. október 19. (Hozzáférés: 2016. október 25.)
  6. Andrew Jones: Tianzhou-1 space freighter undocks from Tiangong-2 after completing refuelling tests (angol nyelven). gbtimes.com, 2017. szeptember 18. (Hozzáférés: 2019. július 9.)