Théodore Dubois

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Théodore Dubois
Theodore Dubois.jpg
Életrajzi adatok
Született 1837. augusztus 24.[1][2][3][4]
Rosnay
Elhunyt 1924. június 11. (86 évesen)[1][2][4]
Párizs[5]
Iskolái Párizsi Konzervatórium
Pályafutás
Műfajok
Hangszer orgona
Díjak
  • Római-díj (1861)
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének parancsnoka
  • Officer of the Order of Academic Palms
Tevékenység
  • zeneszerző
  • orgonista
  • zenetanár
  • zeneoktató
  • zenei teorikus
  • egyetemi oktató
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Théodore Dubois témájú médiaállományokat.

Théodore Dubois  (teljes nevén François-Clément Théodore Dubois; (Rosnay, Franciaország, 1837. augusztus 24. – Párizs, 1924. június 11.) francia zeneszerző, orgonista és zenetanár.

Életpályája[szerkesztés]

A Marne megyei Rosnay-ban született. Először Louis Fanart-nál (a reims-i katedrális kórusvezetőjénél), majd később Ambroise Thomas-nál tanult a Párizsi konzervatóriumban. 1861-ben megnyerte a Római-díjat. 1868-ban a Madeleine-templom karnagya, majd 1871-ben César Francktól vette át a karmesterséget a párizsi Szent Clotilde-bazilikában. 1877-ben Dubois visszatért a Madeleine-templomhoz, és Camille Saint-Saëns után ő lett az orgonista. 1871-től a párizsi konzervatóriumban tanította többek között Pierre de Bréville-t, Guillaume Couture-t, Gabrielle Ferrarit, Gustave Doret-t, Paul Dukas-t, Achille Fortier-t, Xavier Leroux-t, Albéric Magnard-t, Édouard Rislert, Guy Ropartz-ot, Spyridon Samarast és Florent Schmitthet.[6]

Théodore Dubois 1905-ben

Dubois 1896-tól a konzervatórium igazgatója (Thomas utóda, korai halála miatt) 1905-ig. Lemondott két hónappal Maurice Ravel Római-díja előtt; emiatt felháborodtak ellene, és ezeket még egy Romain Rolland (regényíró, és zenetudós) által írt levél is súlyosbított. Dubois után a konzervatórium igazgatója Gabriel Fauré lett.

Dubois írt baletteket, oratóriumokat és három szimfóniát. Leghíresebb oratóriuma a A Megváltó hét szava a keresztfán.

Művei[szerkesztés]

Operái[szerkesztés]

  • La prova di un'opera seria, (kiadatlan, Róma, 1863).
  • La Guzla de l'émir, opéra comique (egyfelvonásos, J. Barbier & M. Carré), első előadás 1873. április 30., Théâtre de l'Athénée, Párizs.
  • Le Pain bis, opéra comique (egyfelvonásos, A. Brunswick & A.R. de Beauplan), első előadás 1879. február 26–27., Opéra-Comique (Théâtre Favart), Párizs.
  • L'Enlèvement de Proserpine, scène lyrique (egyfelvonásos, P. Collin), első előadás 1879.
  • Aben-Hamet, opera (4 felvonás, L. Détroyat & A. de Lauzières), első előadás 1884. december 16., Théâtre du Châtelet, Párizs.
  • Xavière, idylle dramatique (3 felvonás, L. Gallet, F. Fabre nyomán), első előadás 1895. november 26., Opéra Comique (Théâtre Lyrique), Párizs.
  • Miguela, opera (3 felvonás) első előadás 1916. május 18., párizsi Opera.
  • La Fiancée d'Abydos (előadatlan)
  • Le Florentin (előadatlan)

Balettek[szerkesztés]

  • La Korrigane, (ballet by Louis Mérante), f.p. 12 January 1880, Opéra, Paris.
  • La Farandole, (ballet by Louis Mérante), f.p. 14 December 1883, Opéra-Comique, Paris.

Vokális művek[szerkesztés]

  • A Megváltó hét szava a keresztfán, (1867) oratórium Gaspard Deguerrynek, a Madeleine-templom papjának ajánlva (1797–1871) .
  • Le Paradis Perdu, oratórium (1878 – Prix de la ville de Paris)
  • Kantáták, beleértve: L'Enlèvement de ProserpineHylasBergeretteLes Vivants et les Morts
  • Misék és egyházi művek

Zenekari művek[szerkesztés]

  • Jeanne d'Arc hősi indulója
  • Fantaisie triomphale orgonára és zenekarra
  • Esküvői himnusz
  • Meditáció, Imák vonósokra, oboára, hárfára, és orgonára
  • Concerto-Cappricio zongorára és zenekarra
  • 2. Zongoraverseny
  • Hegedűverseny
  • Notre-Dame de la Mer, szimfonikus költemény
  • Adonis, szimfonikus költemény
  • Francia szimfónia (1908)
  • 2. Szimfónia
  • 3. Szimfónia
  • Fantasietta (1917)
  • f-moll szvit zongorára és vonós zenekarra (1917)

Kamaraművek[szerkesztés]

  • Cantabile (vagy Andante Cantabile) brácsára, csellóra és zongorára (1886)
  • Esküvői himnusz hegedűre, brácsára, csellóra, hárfára és orgonára
  • Kvintett oboára, hegedűre, brácsára, csellóra és zongorára
  • Terzettino fuvolára, brácsára és hárfára (1905)
  • a-moll zongora-kvintett (1907)
  • Dectet vonósokra
  • Nonetto fuvolára, oboára, klarinétra, fagottra, 2 hegedűre, brácsára, csellóra és 2 nagybőgőre

Egyéb művei[szerkesztés]

  • Zongoraművek: Chœur et danse des lutinsSix poèmes sylvestres
  • rengeteg darab orgonára és harmóniumra
  • Tizenkét darab orgonára és pedálos zongorára (1889), beleértve a híres G-dúr Toccata (no. 3)
  • Tizenkét karácsonyi darab orgonára és pedálos zongorára (1893),beleértve az "In Paradisum"-ot (no. 9)
  • Tizenkét kis darab orgonára és harmóniumra (1910): Kis pastorale champenoise és Prélude
  • Negyvenkét manualiter orgonára és harmóniumra (1925)

Írásai[szerkesztés]

  • Dubois, Théodore (1889). Notes et études d'harmonie pour servir de supplément au traité de H. Reber. Párizs: Párizsi Konzervatórium.
  • Dubois, Théodore (1901). Traité de contrepoint et de fugue. Párizs: Heugel.
  • Dubois, Théodore (n.d., 1921?). Traité d'harmonie théorique et pratique. Párizs: Heugel. (Megjegyzés: A copyright szerint Réalisations des basses et chants du Traité d'harmonie par Théodore Dubois).

Források[szerkesztés]

  • Festival Théodore Dubois and official art | Palazzetto Bru Zane Venice
  • Free scores by Théodore Dubois at the International Music Score Library Project
  • Theodore Dubois Chamber Music sound-bites from several works and short biography
  • Free scores by Théodore Dubois in the Choral Public Domain Library (ChoralWiki)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ^ a b data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. Léonore database. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ^ a b SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  6. List of music students by teacher: C to F#Théodore Dubois.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Théodore Dubois című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.