Természetes sűrűség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A matematika, azon belül a számelmélet területén természetes sűrűség (aszimptotikus sűrűség vagy aritmetikai sűrűség) a természetes számok halmazán belül egy részhalmaz nagyságát meghatározó egyik mérték.

Természetes intuíció alapján úgy vélhetnénk, hogy a négyzetszámok kevesebben vannak a pozitív egész számoknál, hiszen a négyzetszámok eleve pozitív egészek, és rajtuk kívül rengeteg pozitív egész szám létezik. Valójában azonban a pozitív egész számok éppen ugyanannyian vannak, mint a négyzetszámok: mindkét halmaz végtelen, megszámlálható, ezért létezik közöttük 1:1 megfeleltetés. Ennek ellenére, ha a természetes számokon növekvő sorrendben végigmegyünk, egyre kevesebb négyzetszámot találunk. Ezt az intuíciót próbálja precízen megragadni a természetes sűrűség fogalma.

Ha véletlenszerűen kiválasztunk az [1, n] intervallumból egy egész számot, akkor annak a valószínűsége, hogy az A halmazba tartozik, éppen az A halmaz [1, n]-be eső elemeinek száma elosztva az [1, n]-be eső természetes számok számával. Ha ez a valószínűség valamilyen határértékhez tart, miközben n tart a végtelenhez, akkor ezt a határértéket tekintjük A természetes sűrűségének. Ez a szám úgy is felfogható, hogy az A halmazból való elemválasztás valószínűsége. Valóban, az aszimptotikus sűrűséggel (és néhány más sűrűségfajtával) a valószínűségi számelmélet foglalkozik.

Az aszimptotikus sűrűséggel szembe szokás állítani például a Schirelmann-sűrűséget. Az aszimptotikus sűrűség alkalmazásának egyik hátránya, hogy nem minden részhalmazára értelmezhető.

Definíció[szerkesztés]

Pozitív egész számok egy A részhalmaza α aszimptotikus sűrűséggel rendelkezik, ha 1 és n közti természetes számok között az A elemeinek aránya aszimptotikusan α, ahogy n tart a végtelenhez.

Explicitebben, definiáljuk a természetes számokon értelmezett a(n) számláló függvényt úgy, hogy az minden n-re megadja az A-ban található, n-nél nem nagyobb elemek számát; ekkor az, hogy A természetes sűrűsége α a következőt jelenti:[1]

a(n)/n → α, ahogy n → +∞.

A definícióból következik, hogy ha az A halmaz α természetes sűrűséggel bír, akkor 0 ≤ α ≤ 1.

Alsó és felső aszimptotikus sűrűségek[szerkesztés]

Legyen az természetes számok egy részhalmaza. Bármely -re legyen és .

Az felső aszimptotikus sűrűségét, -t a következőképpen definiáljuk:

ahol lim sup a legkisebb felső korlát. -t egyszerűen az felső sűrűségének is nevezik.

Hasonlóan , az alsó aszimptotikus sűrűsége a következőképpen határozható meg:

Akkor mondható el, hogy aszimptotikus sűrűsége ha , amikor is ezzel a közös értékkel egyezik meg.

Ez a definíció a következőképpen is megfogalmazható:

ha a határérték létezik.[2]

Bizonyítható, hogy a definíciókból az alábbiak is következnek. Ha az részhalmazát felírjuk növekvő sorozatként:

akkor

és ha a határérték létezik.

Megjegyzés[szerkesztés]

A sűrűség valamelyest gyengébb meghatározása a felső Banach-sűrűség; vegyünk egy halmazt, ekkor legyen a következő:

Tulajdonságok és példák[szerkesztés]

  • Ha valamely A halmaznak létezik d(A) természetes sűrűsége, akkor a komplementerhalmazra igaz, hogy d(Ac) = 1 − d(A).
  • Ha , és léteznek, akkor .
  • Bármely A, B halmazra .
  • A természetes számok halmazának d(N) természetes sűrűsége éppen 1.
  • Pozitív egész számok bármely F véges halmazára d(F) = 0.
  • Ha , a négyzetszámok halmaza, akkor d(A) = 0.
  • Ha a páros számok halmaza, akkor d(A) = 0,5. Hasonlóan, bármely számtani sorozatra igaz, hogy d(A) = 1/a.
  • Az összes prímszám P halmazára a prímszámtétel alapján d(P) = 0.
  • A négyzetmentes számok halmazának sűrűsége
  • A bővelkedő számok sűrűsége nem nulla.[3] Marc Deléglise 1998-ban megmutatta, hogy a bővelkedő és tökéletes számok aszimptotikus sűrűsége 0,2474 és 0,2480 között van.[4]
  • Azon számok halmaza, melyek bináris kifejtése páratlan számjegyet tartalmaz jó példa olyan halmazra, aminek nincs aszimptotikus sűrűsége, mivel felső sűrűsége:
míg az alsó sűrűsége:
  • Hasonlóan, a tízes számrendszerben 1-essel kezdődő számok halmazának sincs természetes sűrűsége: alsó sűrűsége 1/9, felső sűrűsége 5/9.[1]
  • Tekintsük az egyenletes eloszlású sorozatot a intervallumban, és definiáljunk egy monoton halmazcsaládot:
Ekkor definíció szerint minden -re.

Egyéb sűrűségfüggvények[szerkesztés]

A természetes számok részhalmazaira analóg módon hasonló sűrűségfüggvények definiálhatók. Például az A halmaz logaritmikus sűrűségén a következő határérték értendő (ha az létezik):

A felső és alsó logaritmikus sűrűségek is analóg módon definiálhatók.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Natural density című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Tenenbaum (1995) p.261
  2. Nathanson (2000) pp.256–257
  3. Divisors, Cambridge Tracts in Mathematics. Cambridge: Cambridge University Press, 95. o. (1988). ISBN 0-521-34056-X 
  4. Deléglise, Marc (1998). „Bounds for the density of abundant integers”. Experimental Mathematics 7 (2), 137–143. o. DOI:10.1080/10586458.1998.10504363. ISSN 1058-6458.