Tepelena
| Tepelena | |||
 | |||
| Ali Tepeleni pasa szobra | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Albánia | ||
| Polgármester | Tërmet Peçi (PS) | ||
| Irányítószám | 6301 | ||
| Körzethívószám | (+355) 0814 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4342 fő (2011) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 200 m | ||
| Időzóna | |||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 40° 17′ 47″, k. h. 20° 01′ 07″Koordináták: é. sz. 40° 17′ 47″, k. h. 20° 01′ 07″ | |||
| Tepelena weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tepelena témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Tepelena (görögül: Τεπελένη) kisváros Albánia déli részén, az azonos nevű Tepelena kerület székhelye. Lakossága mintegy 12 100 fő (2006, becslés). A városka a Vjosa festői völgyszorosában, a Drino befolyása közelében, a folyószint felett 300 méterrel lévő fennsíkon fekszik. A hegyvidéki Dél-Albánia egyik jelentős kereskedelmi központja, a Fierből, illetve Korçából Gjirokastrába vezető utak metszéspontján. Egyetlen ipara a közeli Uja i Ftohtë (’Hideg Víz’) forrás ásványvizét palackozó üzem.
Történelem[szerkesztés]
Kr. e. 196-ban a közeli Vjosa (akkor Aoósz) folyó szorosában csaptak össze a Titus Quinctius Flaminius konzul vezette római és az V. Philipposz irányította makedón sereg. Ez utóbbiak a szoros megtartásával igyekeztek elvágni a rómaiak Épeiroszba vezető útját. Az elhúzódó csata során egy helyi pásztor elvezette a rómaiakat arra a pontra, ahonnan lecsaphattak a makedónokra, és végül megnyerték az ütközetet.
A bizánciak egy kisebb védművet építettek ide, amelyet a 15. században a hódító oszmánok folyamatosan bővítettek. 1789 és 1819 között a közelben született janinai kényúr, Ali Tepeleni pasa fényűző palotává alakíttatta a várat Tepedelen néven, amelyben 1809-ben az angol költő, Byron is vendégeskedett. 1847-ben, amikor az angol író, Edward Lear járt erre, már csak az elhagyott, elenyészett, egykor fényűző épületekről tudott beszámolni.
1909 februárjában itt találkoztak az ifjútörökök albán nacionalista vezetőkkel, hogy a mozgalmukhoz való csatlakozásra bírják őket. 1920-ban földrengés tette a földdel egyenlővé a városkát. A második világháborúban a megszálló olaszok itt tartották a frontot a görögökkel szemben. Táboruk a világháború utáni kommunista Hoxha-érában a kegyetlen körülményeiről és elégtelen ellátásáról hírhedtté vált munkatábor lett. Az albán Bergen-Belsenként emlegetett lágert 1950-ben zárták be, miután egy kolerajárvány végzett majd valamennyi lakójával. 1996-ban a Berisha-adminisztráció elleni tiltakozási hullám egyik kiindulópontja volt Tepelena. A helyiek 1997 márciusában, a piramisjáték-válság nyomán kirobbant zavargások idején, népi bizottságot alakítottak, és kiszabadították a helyi fogházból Fatos Nanót, Berisha politikai ellenlábasát, akit maga a köztársasági elnök juttatott börtönbe.
Források[szerkesztés]
- Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. Budapest: Hibernia. [2005]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9638646713
|
Ez az albán településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |