Tenisz a 2012. évi nyári olimpiai játékokon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tenisz
a XXX. nyári olimpián
Adatok
HelyszínAll England Lawn Tennis and Croquet Club, Wimbledon
Dátumjúlius 28.augusztus 5.
Résztvevők184 (95 férfi, 89 nő) résztvevő
45 nemzetből
Versenyszámok
 FérfiNőiVegyes
Egyéni11 
Csapat111
Magyar szereplés
Magyar résztvevők2 fő

 ← 20082016 → 

A 2012. évi nyári olimpiai játékokon a tenisz mérkőzéseit július 28. és augusztus 5. között rendezték. Összesen 5 versenyszámban avattak olimpiai bajnokot, az 1924-es játékok óta először vegyes párosban is.[1] A versenyeken 95 férfi és 89 női sportoló vett részt. A mérkőzéseket a wimbledoni teniszbajnokságnak otthont adó All England Lawn Tennis and Croquet Club füves pályáin játszották.

Éremtáblázat[szerkesztés]

(A táblázatokban a rendező ország sportolói eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke vagy értékei vastagítással kiemelve.)

A 2012. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázata teniszben Olimpia
Ország Arany Arany Ezüst Ezüst Bronz Bronz Összesen
1. Egyesült Államok Egyesült Államok (USA) 3 0 1 4
2. Nagy-Britannia Nagy-Britannia (GBR) 1 1 0 2
3. Fehéroroszország Fehéroroszország (BLR) 1 0 1 2
4. Franciaország Franciaország (FRA) 0 1 1 2
Oroszország Oroszország (RUS) 0 1 1 2
6. Csehország Csehország (CZE) 0 1 0 1
Svájc Svájc (SUI) 0 1 0 1
8. Argentína Argentína (ARG) 0 0 1 1
Összesen 5 5 5 15

Érmesek[szerkesztés]

A 2012. évi nyári olimpiai játékok érmesei teniszben
Versenyszám 1Aranyérem Arany 2Ezüstérem Ezüst 3Bronzérem Bronz
Férfi egyes Nagy-Britannia Andy Murray
Nagy-Britannia (GBR)
Svájc Roger Federer
Svájc (SUI)
Argentína Juan Martín del Potro
Argentína (ARG)
Női egyes Egyesült Államok Serena Williams
Egyesült Államok (USA)
Oroszország Marija Sarapova
Oroszország (RUS)
Fehéroroszország Viktorija Azaranka
Fehéroroszország (BLR)
Férfi páros Egyesült Államok Egyesült Államok (USA)
Bob Bryan
Mike Bryan
Franciaország Franciaország (FRA)
Michaël Llodra
Jo-Wilfried Tsonga
Franciaország Franciaország (FRA)
Julien Benneteau
Richard Gasquet
Női páros Egyesült Államok Egyesült Államok (USA)
Serena Williams
Venus Williams
Csehország Csehország (CZE)
Andrea Hlaváčková
Lucie Hradecká
Oroszország Oroszország (RUS)
Marija Kirilenko
Nagyja Petrova
Vegyes páros Fehéroroszország Fehéroroszország (BLR)
Viktorija Azaranka
Makszim Mirni
Nagy-Britannia Nagy-Britannia (GBR)
Laura Robson
Andy Murray
Egyesült Államok Egyesült Államok (USA)
Lisa Raymond
Mike Bryan

Kvalifikáció[szerkesztés]

Az egyéni versenyszámokban való részvételre 56 játékos az ATP, illetve a WTA által 2012. június 11-én kiadott hivatalos világranglisták alapján szerzett jogot. Hat indulási helyről a Nemzetközi Teniszszövetség (ITF) döntött részben a világranglista, részben földrajzi szempontok alapján, valamint annak figyelembevételével, hogy egy ország mennyire aktívan képviseltette magát a Davis-kupában, illetve a Fed-kupában. A fennmaradó két helyről egy háromoldalú bizottság határozott az ITF, a NOB és a Nemzeti Olimpiai Bizottságok Szervezete (NOCs) részvételével[2][3] (ezzel a jogával végül csak a nők esetében élt, a férfiaknál lemondott róla az ITF javára).[4] Egy országból legfeljebb négy játékos indulhatott el.[2]

Párosban 24 csapat szintén a június 11-i ranglisták alapján kvalifikálhatta magát, a fennmaradó nyolc helyet az ITF osztotta ki. Ennél a versenyszámnál a szóba jöhető játékosok egyéni és páros helyezését is figyelembe vették, azonban a páros világranglista első tíz helyezettje mindenképpen jogot kapott az indulásra, amennyiben volt olyan honfitárs, aki az említett időpontban egyéni vagy páros ranglistahelyezéssel rendelkezett, s akinek a részvétele nem járt a megengedettnél magasabb létszámmal az adott ország részéről. A két versenyszámot együttvéve ez maximum hat játékost jelentett, párosban legfeljebb két csapat kvalifikálhatta magát.[2][3]

Az említetteken kívül további feltétel volt minden egyes résztvevő számára, hogy az előző olimpiát követő négy év során legalább kettőben a válogatott rendelkezésére állt a Davis-kupában, illetve a Fed-kupában, s ezek közül az egyik a 2011-es vagy a 2012-es esztendő volt.[2][3]

Vegyes párosban azok a játékosok indulhattak el, akik kvalifikálták magukat az egyes vagy a páros versenyszámban (legfeljebb két csapat országonként). Tizenkét hely sorsa a június 11-i egyéni és páros ranglista alapján dőlt el, négy helyről az ITF határozott.[2]

Eseménynaptár[szerkesztés]

Július–augusztus 28 29 30 31 1 2 3 4 5
Kezdés 11.30 11.30 11.30 11.30 11.30 11.30 12.00 12.00 12.00
Férfi egyes 1. forduló 1. forduló 1. forduló
2. forduló
2. forduló 3. forduló negyeddöntők elődöntők 3. helyért
Döntő
Női egyes 1. forduló 1. forduló 1. forduló
2. forduló
2. forduló 3. forduló negyeddöntők elődöntők 3. helyért
Döntő
Férfi páros 1. forduló 1. forduló
2. forduló
1. forduló
2. forduló
2. forduló negyeddöntők elődöntők 3. helyért
Döntő
Női páros 1. forduló 1. forduló 1. forduló
2. forduló
1. forduló
2. forduló
2. forduló
negyeddöntők
negyeddöntők elődöntők elődöntők 3. helyért
Döntő
Vegyes páros 1. forduló 1. forduló negyeddöntők negyeddöntők
elődöntők
3. helyért
Döntő

Világranglistapontok[szerkesztés]

Az egyéniben elinduló játékosok az elért eredményüknek megfelelően ranglistapontokat kaptak.[5]

Egyéni ATP-ranglistapontok WTA-ranglistapontok
Aranyérem 750 685
Ezüstérem 450 470
Bronzérem 340 340
4. helyezett 270 260
Negyeddöntő 135 175
Nyolcaddöntő 70 95
2. forduló 35 55
1. forduló 5 1

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Steven Wine: Mixed doubles makes a comeback in Olympic tennis. Fox News, 2012. július 8. [2012. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 27.)
  2. a b c d e Fact Sheet, Olympic Tennis Event – London 2012 (pdf). ITF. (Hozzáférés: 2012. július 29.)[halott link]
  3. a b c Regulations – 2012 Olympic tennis Event” (swf), Yudu.com, ITF, 5, 9–11, 32-33. oldal (Hozzáférés: 2012. július 26.) [halott link]
  4. First Olympic entries are revealed. ITF Tennis, 2012. április 18. [2012. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 29.)
  5. Ranking Points. ITF Tennis. [2012. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 19.)

Források[szerkesztés]