Ugrás a tartalomhoz

Tengeri planáriák

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tengeri planáriák
Camerata robusta
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: ParaHoxozoa
Alországág: Valódi szövetesek (Eumetazoa)
Csoport: Kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria)
Csoport: Eubilateria
Főtörzs: Ősszájúak (Protostomia)
Csoport: Spirálisan barázdálódó állatok (Spiralia)
Csoport: Platytrochozoa
Csoport: Rouphozoa
Törzs: Laposférgek (Platyhelminthes)
Altörzs: Örvényférgek (Turbellaria)
Osztály: Valódi örvényférgek (Rhabditophora)
Rend: Hármasbelű örvényféregalakúak (Tricladida)
Alrend: Maricola
Hallez, 1892
Főcsaládok

a szövegben

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tengeri planáriák témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tengeri planáriák témájú kategóriát.

Obrimoposthia wandeli felülnézete és ivarkészülékének mikrofelvétele
Paucumara trigonocephala felülnézete és ivarkészülékének mikrofelvétele

A tengeri planáriák (Maricola) a laposférgek (Platyhelminthes) közé sorolt örvényférgek (Turbellaria) altörzsébe tartoznak, ahol ez a valódi örvényférgek (Rhabditophora) osztályába sorolt hármasbelű örvényféregalakúak (Tricladida) egyik alrendje viszonylag kevés fajjal.

Származásuk, elterjedésük

[szerkesztés]

A hármasbelű örvényféregalakúak (Tricladida) három alrendje közül ez különült el először a taxon többi részétől. Mindenfelé megtalálhatók a mérsékel övi és szubarktikus tengerekben; a trópusi vizekből hiányoznak.

Megjelenésük, felépítésük

[szerkesztés]

Jelentéktelen külsejű, többnyire 2–20 mm hosszú, fehéres, szürkés vagy barnás férgecskék egy pár szemmel.

Életmódjuk, élőhelyük

[szerkesztés]

Valamennyi fajuk a tengerekben él.

A rákplanáriák (Bdellouridae) tapadókorongjaikkal az ősi jellegű tövisfarkú rákok kopoltyúira és végtagjaira rögzítik magukat. Nem élősködők, mert nem a gazdaállat testével táplálkoznak, hanem az általa megszerzett táplálék egy részét orozzák el. Az ilyen életmódot kommenzalistának nevezzük; ezek a férget tehát az ektokommenzalista altípusba tartoznak.

Szaporodásuk

[szerkesztés]

Csaknem valamennyien hímnősek. A néhány váltivarú fajnál — amelyek közül a legismertebb az Atlanti-óceán európai partvidékén és a Földközi-tengerben élő Sabussawia dioica — ez a tulajdonság másodlagosan alakul ki úgy, hogy a kétféle ivarszervvel születő álltok egyik ivarkészüléke idővel elcsökevényesedik.

Rendszertani felosztásuk

[szerkesztés]

Az alrendet 3 főcsaládra tagolják; további két nemük besorolatlan.

1. Rákplanáriafélék (Bdellouroidea) főcsaládja két családdal:

2. Cercyroidea főcsalád három családdal:

3. Parti planáriafélék (Procerodoidea) főcsaládja egyetlen, de viszonylag fajgazdag családdal:

4. Főcsaládba besorolatlan nemek:

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]