Ugrás a tartalomhoz

Technion – Izraeli Műszaki Egyetem

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Technion – Izraeli Műszaki Egyetem
Alapítva1924
HelyIzrael, Haifa
Típus
Tanulólétszám13 703
Tagság
  • Mediterranean Universities Union
  • arXiv
  • ORCID
Elhelyezkedése
Technion – Izraeli Műszaki Egyetem (Izrael)
Technion – Izraeli Műszaki Egyetem
Technion – Izraeli Műszaki Egyetem
Pozíció Izrael térképén
é. sz. 32° 46′ 39″, k. h. 35° 01′ 18″32.777500°N 35.021667°EKoordináták: é. sz. 32° 46′ 39″, k. h. 35° 01′ 18″32.777500°N 35.021667°E
Térkép
A Technion – Izraeli Műszaki Egyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Technion – Izraeli Műszaki Egyetem témájú médiaállományokat.

A Technion – Izraeli Műszaki Egyetem (héberül: הטכניון – מכון טכנולוגי לישראל) állami kutatóegyetem Haifában, Izraelben. Az 1912-ben az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt alapított Technion az ország legrégebbi egyeteme.[1] A Technion a legjobb egyetem Izraelben és a Közel-Keleten, és a világ 100 legjobb egyeteme között szerepel a 2019-es ARWU-rangsorban.[2]

Az egyetem tudományos és mérnöki területen kínál diplomákat, valamint olyan kapcsolódó területeken, mint az építészet, az orvostudomány, az ipari menedzsment és az oktatás. 19 kara, 60 kutatóközpontja és 12 oktatókórháza van.[3] Megalapítása óta több mint 100 000 fokozatot adományozott,[4] és végzettjeit kulcsfontosságúnak tartják Izrael Állam létrehozásához és védelméhez szükséges készségek és oktatás biztosításában.[5] [6]

A Technion 565 oktatója között három kémiai Nobel-díjas is van. Négy Nobel-díjas áll vagy állt valamilyen kapcsolatban az egyetemmel. A Technion jelenlegi (2022) elnöke Uri Sivan.[7]

A héber oktatási nyelvként való kiválasztása, a német legyőzése a nyelvek háborújában fontos mérföldkő volt a hébernek Izrael hivatalos nyelvévé való válásában.[8] A Technion szintén fontos tényező az izraeli csúcstechnológiai ipar és innováció növekedése mögött, beleértve az ország Silicon Wadi műszaki klaszterét is.[9] [10]

Története

[szerkesztés]
Albert Einstein a Technionban; 1923. február 11.

A Technikumot az 1900-as évek elején az Ezrah német-zsidó alap tervezte mérnöki és tudományos iskolaként. Ez volt az egyetlen felsőoktatási intézmény az akkori oszmán Palesztinában, kivéve az 1907-ben alapított jeruzsálemi Bezalel Művészeti és Formatervezői Akadémiát. 1913 októberében a kuratórium a németet választotta oktatási nyelvnek, ami a nyelvek háborúja néven ismert nagy vitát váltott ki. Miután az amerikai és orosz zsidók ellenezték a német nyelv használatát, a kuratórium 1914 februárjában megváltoztatta az álláspontját, és a héber nyelvet választotta oktatási nyelvnek. A német Technikum nevet is felváltotta a héber Technion név.[1][11]

A Technion alapkövét 1912-ben tették le, a tanulmányok 12 évvel később, 1924-ben kezdődtek.[11] 1923-ban Albert Einstein a Nobel-hagyomány kezdeményezéseként meglátogatta és elültette a mára híres első pálmafát. Az első pálmafa ma is áll a régi Technion épület előtt, amely ma a MadaTech múzeum, a Hadar negyedben. Einstein megalapította az első Technion Társaságot, amelynek elnöke volt, miután visszatért Németországba.

1924-ben Arthur Blok lett a Technion első elnöke.[12]

Az 1950-es évek elején Yaakov Dori irányítása alatt, aki az Izraeli Védelmi Erők első vezérkari főnökeként szolgált, a Technion kampányt indított zsidó és Izrael-barát tudósok toborzása érdekében külföldről, hogy kutatólaboratóriumokat és oktatási részlegeket hozzanak létre a természet- és az egzakt tudományok területén.[13]

Campusok

[szerkesztés]
Churchill Auditórium
Az Obeliszk, egy 28 méter magas rozsdamentes acélszerkezet, egy kinetikus szobor

Haifa

[szerkesztés]

A Technion City általában a Kármel-hegy fenyővel borított északkeleti lejtőin található, 1,2 négyzetkilométeres területre utal. A campus 100 épületből áll, amelyeket naponta több ezer ember használ.

A Technionnak két további campusa van. Eredeti épülete Haifa belvárosában, amelyet a Technion az 1980-as évek közepéig használt, ma az Izraeli Nemzeti Tudományos, Technológiai és Űrkutatási Múzeumnak ad otthont. A Rappaport Orvostudományi Kar Bat Galim szomszédságában található, a Rambam Kórház szomszédságában, amely Észak-Izrael legnagyobb egészségügyi központja.

Tel Aviv

[szerkesztés]

A Technion továbbképzési és külső tanulmányi osztálya 1958 óta működik Tel-Aviv térségében. 2013 júliusában a Technion új kampuszra költözött Saronába. A saronai Technion külső campus három épületből áll egy 1800 négyzetméteres területen, összesen 16 modern tanteremmel.[14] A Saronában oktatott programok között szerepel a Technion nemzetközi MBA programja, amelyben a világ minden tájáról érkeznek hallgatók és vendégoktatók olyan egyetemekről, mint a London Business School, a Columbia Egyetem és az INSEAD.[15]

Cornell Tech

[szerkesztés]

2011. december 19-én a Cornell Egyetem and Technion konzorciumának pályázata megnyerte a New York-i, magas szintű alkalmazott tudományos és mérnöki intézmény létrehozására kiírt pályázatot. A versenyt New York város polgármestere, Michael Bloomberg hozta létre, hogy elősegítse a vállalkozókedvet és a munkahelyteremtést a város technológiai szektorában. A nyertes ajánlat egy 200 000 négyzetméteres a Roosevelt-szigeten épülő modern technológiai campus, amelynek első üteme 2017-re fejeződik be, 2013-ban pedig egy ideiglenes külső campus nyílik meg a Google New York-i székhelyén, a 111 Eighth Avenue szám alatt.[16] [17] Az új New York-i „Géniusz Iskola” a Jacobs Technion-Cornell Institute nevet kapta.[18] Alapító igazgatója Craig Gotsman volt, a Technion Hewlett-Packard számítástechnikai professzora.

Guangdong Technion Izraeli Technológiai Intézet (GTIIT)

[szerkesztés]

2013 szeptemberében a Li Ka Shing Alapítvány és a Technion bejelentette, hogy egyesítik erőiket egy új technológiai intézet létrehozása érdekében a Shantou Egyetemen, Guangdong tartományban, Délkelet-Kínában. A Li Ka Shing Alapítvány 130 millió USD támogatást ígért az intézet létrehozására. Az oktatott fokozatokat, beleértve az alapképzést, a mesterképzést és a doktori fokozatot is, a Technion akkreditálja. Az építkezés teljes költsége 147 millió dollár. Az angol lesz a GTIIT oktatási nyelve. A GTIIT három egységből áll majd: a Mérnöki Iskola; a Tudományos Iskola; és az Élettudományi Iskola. A cél az, hogy végül körülbelül 5000 diák járjon az intézménybe. Az intézet végül minden szinten ad Technion mérnöki fokozatot – alapképzést, mesterképzést és doktori fokozatot. Kezdetben a kínált kurzusok vegyészmérnöki, biotechnológiai és élelmiszermérnöki, anyagmérnöki képzések.[19] 2020-ra az intézet más tudományágak oktatását is megkezdi, a mechanikától a repüléstechnikáig.[20] [21] [22]

Rangsorok

[szerkesztés]
A Technion ökológiai kert

2019-ben a Shanghai Academic Ranking a 85. helyre sorolta a Techniont a világ 100 legjobb egyetemét tartalmazó listáján.[23]

2012-ben a Business Insider magazin a Techniont a világ 25 legjobb mérnökiskolája közé sorolta.[24] [25]

2012-ben a Center for World University Rankings a Techniont a világ 51. helyére, Izraelben pedig a harmadik helyre sorolta a CWUR World University Rankings listáján.[26]

2011-ben a nemzeti rangsorban a Technion az izraeli egyetemek 2. helyére került az ARWU rangsora alapján. Az adott év globális ranglistáján a Technion a 102-150. helyen végzett az ARWU listáján és a 220. helyen a QS listáján.[27]

A Times Higher Education World University Rankings 2020-ban a 401–500. helyre sorolta.[28]

2013-ban a Technion volt az egyetlen egyetem az Egyesült Államokon kívül, amely bekerült az első 10 közé a Bloomberg ranglistán, amely azon egyetemek listája, amelyek végzettei a vezető amerikai technológiai vállalatok vezérigazgatói lettek. [29]

Figyelemre méltó kutatás

[szerkesztés]
A Rasagline kémiai szerkezete
  • 1982-ben Dan Shechtman felfedezett egy kvázikristály szerkezetet. Ez egy 5-ös nagyságrendű szimmetriával rendelkező struktúra– ezt a jelenséget addig lehetetlennek tartották a krisztallográfia akkoriban uralkodó elméletei. 2011-ben ezért a felfedezésért elnyerte a kémiai Nobel-díjat.
  • 2004-ben a Technion két professzora, Avram Hershko és Aaron Ciechanover elnyerte a Nobel-díjat annak a biológiai rendszernek a felfedezéséért, amely felelős a fehérje sejtekben történő lebontásáért.
  • A 37 éves Shulamit Levenberget a Scientific American magazin a vezető tudósok közé választotta 2006-ban, aki olyan módszert fedezett fel, amellyel a szervezet nem utasítja el a transzplantált bőrt.[30]
  • A Moussa BH Youdim kifejlesztette a Rasagiline-t: a Teva Pharmaceuticals által Azilect (TM) néven forgalmazott gyógyszer neurodegeneratív betegségek, különösen a Parkinson-kór kezelésére használt.
  • 1998-ban a Technion sikeresen felbocsátotta a "Gurwin TechSat II" mikroműholdat, így a Technion egyike lett annak az öt egyetemnek, amelyek hallgatói programjai saját műholdat terveznek, építenek és indítanak fel. A műhold 2010-ig állt pályán [31]
  • Az 1970-es években Abraham Lempel és Jacob Ziv informatikusok kifejlesztették a Lempel-Ziv-Welch algoritmust az adattömörítéshez. 1995-ben és 2007-ben elnyerték az IEEE Richard W. Hamming-érmet az adattömörítés terén végzett úttörő munkájukért és különösen az algoritmus fejlesztéséért.
  • 2019-ben egy 12 diákból álló csapat aranyérmet nyert az iGEM-en a méhmentes méz fejlesztéséért.[32]

Nobel-díjasok és más kiemelkedő személyek

[szerkesztés]

Nobel-díjasok

[szerkesztés]

Ismert öregdiákok

[szerkesztés]

Becslések szerint az izraeli high-tech vállalkozások alapítóinak és vezetőinek több mint 70 százaléka a Technionon végzett. Az izraeli NASDAQ cégek 80 százalékát a Technion végzettségjei alapították és/vagy vezetik, az izraeli elektronikai iparban dolgozó menedzserek 74 százaléka pedig műszaki végzettséggel rendelkezik.[33] A Technion Nation című könyvben[34] Shlomo Maital, Amnon Frenkel és Ilana Debare dokumentálják a Technion öregdiákjainak hozzájárulását a modern Izrael Állam felépítéséhez.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Sveta Reingold. „War of the Languages: Founding of the Technion/Technikum”. (Hozzáférés: 2015. július 25.) Sveta Reingold.
  2. ↑ Archivált másolat. [2018. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 21.)
  3. ↑ Archivált másolat. [2017. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 21.)
  4. ↑ 2014–15 Welcoming the New Academic Year Archiválva 2018. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, Technion website
  5. ↑ Technion: Technion Nation - Building Israel the Start-Up Nation, 2012. június 11. [2022. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 21.)
  6. ↑ Start-Up Nation Book.
  7. ↑ Prof. Uri Sivan takes office as President of Technion, 2019. szeptember 29.
  8. ↑ Jewish History Archiválva 2016. június 18-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  9. ↑ Israel leads in high-tech - Reporting on the Middle East, Science, and Education. cnpublications.net
  10. ↑ The Secret of Israel's High-tech Success (Le Monde). [2012. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva].
  11. ↑ a b Technion University Selects Hebrew as Language of Instruction. Center for Israel Education, 2018. február 22. (Hozzáférés: 2019. február 9.)
  12. ↑ Technion President - Technion - Israel Institute of Technology (amerikai angol nyelven). Technion - Israel Institute of Technology -, 2015. augusztus 9. (Hozzáférés: 2021. május 27.)
  13. ↑ When Israel Housed Top Scientists in a Transit Camp Deep in the Woods, Haaretz
  14. ↑ Technion-Azrieli Sarona Campus. Technion, 2014. március 4. (Hozzáférés: 2014. július 31.)
  15. ↑ MBA in Israel. Technion. (Hozzáférés: 2014. július 31.)
  16. ↑ 'Game-changing' tech campus goes to Cornell, Technion. Cornell University. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  17. ↑ Harman. „The Technion: Israel's Hard Drive”, The New York Times, 2013. április 14. (Hozzáférés: 2013. április 20.) 
  18. ↑ Overview. Cornell Tech. (Hozzáférés: 2015. július 25.)
  19. ↑ PROGRAMS OF STUDY - ACADEMIC - GUANGDONG TECHNION-ISRAEL INSTITUTE OF TECHNOLOGY. www.gtiit.edu.cn. (Hozzáférés: 2021. május 27.)
  20. ↑ The Guangdong Technion Israel Institute of Technology (GTIIT) in China is launched. pard.technion.co.il, 2013. szeptember 29. [2017. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 4.)
  21. ↑ Shantou University. Li Ka Shing Foundation, 2013. szeptember 29. (Hozzáférés: 2014. november 4.)
  22. ↑ Neuman. „The story behind a HK billionaire's $130 million donation to the Technion”, Haaretz, 2013. október 5. (Hozzáférés: 2014. november 4.) 
  23. ↑ 3 Academic Ranking of World Universities. [2018. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 10.)
  24. ↑ Technion in Top 25 engineering schools in the world.
  25. ↑ World University Rankings 2013-2014. (Hozzáférés: 2015. július 25.)
  26. ↑ Top 100. Center for World University Rankings, 2012. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  27. ↑ Technion 2011 ranking. QS. (Hozzáférés: 2012. január 12.)
  28. ↑ Technion Israel Institute of Technology ∣ World University Rankings ∣ THE. Times. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  29. ↑ „Israel's Technion Ranks High on Bloomberg List of Schools Sending Graduates to Top Tech Companies”, The Algemeiner, 2013. szeptember 2. (Hozzáférés: 2013. szeptember 10.) 
  30. ↑ BME Person Info | הנדסה ביו רפואית בטכניון Archiválva 2009. május 27-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  31. ↑ Web Development Company. „News”, Technion Focus Magazine, 1998. július 10.. [2013. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. szeptember 8.) 
  32. ↑ Blum: Israeli students win award for making honey without bees (amerikai angol nyelven). Israel21c, 2019. november 17. (Hozzáférés: 2019. november 24.)
  33. ↑ Fast Facts. Technion. (Hozzáférés: 2015. február 23.)
  34. ↑ Johnson: Hot Technion FACTS on Startups, Innovation, Israel, Science & Technology. Technion - Israel Institute of Technology, 2012. március 2. [2014. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 29.)

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Technion – Israel Institute of Technology című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Technion_–_Izraeli_Műszaki_Egyetem&oldid=27337674”