Kármel (hegy)
| Kármel-hegy | |
 | |
| A hegy DNY-i része naplementkor | |
| Magasság | 545 m |
| Hely |
 Izrael |
| Legmagasabb pont | 525 m |
| Hosszúság | 39 km |
| Szélesség | 8 km |
| Elhelyezkedése | |
 Kármel-hegy
Pozíció Izrael térképén
| |
| é. sz. 32° 44′, k. h. 35° 03′Koordináták: é. sz. 32° 44′, k. h. 35° 03′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kármel-hegy témájú médiaállományokat. | |
A Kármel Izrael északi részén elhelyezkedő tengerparti hegyvonulat, Haifa városától délkeletre.
39 km hosszúságban és 8 km szélességben húzódik, a hegy lába Haifánál a Földközi-tengerig ér, keletről a Jezréel-völgy határolja.
Eredetileg ősi kánaáni kultuszhely. A Bibliában az Ószövetség elmondja a Kármel hegyén történt Illés próféta és a Baál papjai közti vetélkedés történetét, amely Illés és Isten csodatételével ér véget.[1] A történet helyének ma közismert neve Muhraka, ahol egy karmelita kápolna és oltár áll.
Más ókori feljegyzések is megemlékeznek a hegyről. A Kr. e. 4. században élő Püthagorasz görög bölcs felkereste és imádkozott a hegyen. Tacitus római történetíró is járt itt, és elgondolkozott arról az Istenről, akit nem ábrázolnak, akiről nem készítenek szobrokat, mint a pogány istenekről.
A középkorban is éltek itt a világtól elfordult, elmélkedő remeték magányosan, vagy kisebb közösségben. Berthold de Limogés francia lovag a 12. században a Kármelen alapított egy szerzetesrendet, a karmeliták rendjét. A rend a Szentföldön ma is működik, és a Kármel hegyi szent helyek gondozását látja el.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Királyok 1. könyve 18. rész
További információk[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Komjáthy Aladárné: A Szentföldön jártunk
|
