Tebain
| Tebain | |
| |
| IUPAC-név | 6,7,8,14-tetradehidro-4,5a-epoxi- 3,6-dimetoxi-17-metilmorfinán |
| Más nevek | paramorfin |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 115-37-7 |
| PubChem | 5321926 |
| ChemSpider | 4479543 |
| EINECS-szám | 204-084-1 |
| KEGG | C06173 |
| ChEBI | 9519 |
| SMILES | CN1CCC23C4C(=CC=C2C1CC5 =C3C(=C(C=C5)OC)O4)OC |
| InChIKey | FQXXSQDCDRQNQE-VMDGZTHMSA-N |
| Beilstein | 6489807 |
| UNII | 2P9MKG8GX7 |
| ChEMBL | CHEMBL1318110 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C19H21NO3 |
| Moláris tömeg | 311,37 |
| Olvadáspont | 193 °C |
| Oldhatóság (vízben) | oldhatatlan |
| Oldhatóság | alkohol, kloroform, benzol |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Nagyon mérgező (T+)[1] |
| R mondatok | R26/27/28[1] |
| S mondatok | S22, S36/37/39, S45[1] |
| LD50 | 54 mg/kg (egér, szájon át) 114 mg/kg (patkány, szájon át)[2] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A tebain az ópium-alkaloidok közé tartozó vegyület, összegképlete C19H21NO3. 1833-ban fedezte fel Pelletier, nevét Thébé óegyiptomi városról kapta. Vékony, fehér kristályokból álló anyag, 170–180 °C-on szublimál. Kémiailag a kodeinnel és a morfinnal rokon, a mákban található több mint 40 alkaloiddal együtt. A mákszalmában 0,005–0,5% tebain fordul elő,[3] a mákgubó mintegy 0,05%-ot[4] tartalmaz. Az ópium tebain-tartalma – a gyűjtés idejétől függően – 0,2–3%[3] (általában 0,2–1%[4]) közötti. Kábítószernek minősülő anyag,[5] nem okoz függőséget.[6] Toxikus,[7] nagyobb mennyiségben a sztrichninhez hasonlóan görcsöket okoz. Elsősorban intermedierként használják.[8] Tebain-származék például a buprenorfin.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Biztonsági adatlap (Sigma-Aldrich)
- ↑ ChemIDplus
- ↑ a b http://epa.oszk.hu/00200/00220/00012/pdf/00012.pdf
- ↑ a b http://www.focikornytan.extra.hu/tananyagok/archiv/Biokemia/kabitoszerek.doc[halott link]
- ↑ http://www.toxinfo.hu/docs/hunjog/142_2004.pdf[halott link]
- ↑ http://www.okbi.hu/kiadv/kabszer_teljes.swf[halott link]
- ↑ [1]
- ↑ Archivált másolat. [2009. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 14.)
Források
[szerkesztés]- Römpp vegyészeti lexikon, Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1984.