Tarka ásósáska

Tarka ásósáska
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Egyenesszárnyúak (Orthoptera);
Család:	Ásósáskafélék (Tridactylidae);
Nem:	Xya;
Tudományos név
	Xya variegata; (Latreille, 1809)
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tarka ásósáska témájú kategóriát.

A tarka ásósáska (Xya variegata) az ásósáskafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos rovarfaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A tarka ásósáska testhossza a hím esetében 4-5,5 mm, a nőstény 5-6,5 mm. Alapszíne fekete, a potrohon és a lábakon kiterjedt világos (fehéres vagy halványsárgás) mintázat látható. A fekete és világos minták közötti átmeneti zóna barnás lehet, főleg a frissen vedlett példányok esetében. Feje felülről kissé lapított, szemei viszonylag nagyok. Torpajzsa domború, nincsenek rajta élek, az oldallebeny alsó szélén jól kifejezett világos csík húzódik. Csápjai fonalszerűek, 10-12 szelvényből állnak. A hátsó lábak erős ugrólábak, a mellsők kis ásólábbá módosultak. Az elülső szárny rövid (rövidebb a hátsónál), kemény és fekete színű, néha hosszanti erezet nyomai láthatók rajta. Ritkán hosszúszárnyú példányokkal is találkozhatunk. A hímek és nőstények nagyon hasonlóak (a tojócső redukált és csak kis domborulatként figyelhető meg a 9. potrohszelvény és a szubgenitális lemez között) a terepen elsősorban méretük alapján különböztethetők meg (a nőstény nagyobb és némileg erőteljesebb felépítésű).

Nem ciripel. Találkozáskor csápjaikkal tapogatják végig egymást. A hím esetében udvarló viselkedés is megfigyelhető.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A Pfändler-ásósáskával lehet összetéveszteni.

Elterjedése[szerkesztés]

Eurázsiában honos, Észak-Spanyolországtól Dél-Franciaországon, Olaszországon és a Balkánon keresztül egészen Közép-Ázsiáig. Magyarországon rejtett életmódja miatt csak néhány állománya ismert.

Életmódja[szerkesztés]

Folyók, tavak ritkás növényzetű vagy vegetációmentes, homokos-üledékes partjain él, gyakran a Pfändler-ásósáskával együtt. Éjjel aktív. Algákkal és apróbb növényi részecskékkel táplálkozik. Nagyon jól tud ugrani (akár fél métert is) és úszni. Lábai felépítésének köszönhetően a vízből egyenesen ki tud ugrani. A nedves, homokos talajban járatokat ás vagy az üledékből és homokszemekből - miután utóbbiakról lerágta az algaréteget - rövid életű alagutakat épít, napközben vagy veszély esetén itt keres menedéket.

Kifejlett példányai tavasztól őszig előfordulnak. A lárvák és a felnőttek is áttelelnek. A nőstény a talajba rakja petéit, amelyekből kb. 15 nappal később kelnek ki a lárvák.

Magyarországon nem védett.