Ásósáskafélék
 | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg)
| ||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||
| ||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Ásósáskafélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Ásósáskafélék témájú kategóriát. |
Az ásósáskafélék (Tridactylidae) a rovarokon belül az egyenesszárnyúak rendjének egyik családja. Tagjai kis, 2 cm-t nem meghaladó rovarok. Általában fényes fekete színűek, néha tarkák vagy homokszínűek. Többnyire a talajba ásott járatokban élnek.[1]
Jellemzőik[szerkesztés]
Az ásósáskák kisebbek rokonaiknál, a sáskáknál, szöcskéknél és tücsköknél; legtöbb fajuk hossza nem éri el a 10 mm-t, bár egyesek közel 20 mm-esek. Az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálhatóak, de nem mindenütt. Kis méretük és rejtett életmódjuk miatt kevéssé ismertek. Számos szokatlan tulajdonságuk van, például az ugrólábakká módosult hátsó combjaik rendkívül erősek, egyes fajoknál nagyobbak, mint a potroh. [2] Hátsó lábszárak végén mozgatható lemezek találhatók, amelyek általában a lábszárhoz simulnak, de ugrás vagy úszás közben széttárulnak hogy segítség az előrejutást. Igen jól úsznak, egyes fajaik a víz alatt is. Képesek a víz felszínéről is elrugaszkodni az ugráshoz. A hátsó lábszár végén tüskékkel is rendelkeznek, amelyek az ásásban segítik őket.
Fedőszárnyaik csökevényesek, megkeményedettek; hátsó szárnyaik egyes esetekben túlérnek a potrohon, de nem feltétlenül röpképesek.[2] Cirpelőkészülékkel és hallószervvel nem rendelkeznek. Egyes fajok nőstényei csökevényes tojócsővel rendelkeznek, másoké inkább a sáskák tojókampójához hasonlít, amivel könnyebben el tudják helyezni petéiket a homokos talajban.[3]
Az ásósáskák általában vízparton élnek és a homokos, nedves talajban rövid járatokat ásnak.[4] Mindenféle szerves törmelékkel, bomló növényekkel, algákkal táplálkoznak, a homokszemekről nyalják le a moszatokat.[2]
Osztályozásuk[szerkesztés]
Az ásósáskákat külsejük és életmódjuk miatt korábban a tücskökhöz (Gryllidae) sorolták be, egyfajta átmenetként a lótücskök (Gryllotalpidae) felé.[5] Kiderült azonban, hogy nemi szerveik anatómiája alapján inkább a sáskákhoz állnak közel, így végül 1996-ban külön családba sorolták be őket. 1999-ben leválasztották róluk a Ripipterygidae családot.(Günther 1994; Flook et al. 1999).[6]
Mintegy 150 mai fajuk közül kettő fordul elő Magyarországon, a tarka ásósáska és a Pfändler-ásósáska.
A Tridactylidae család jelenleg két ma is élő és egy kihalt alcsaládra tagozódik:[7]
Dentridactylinae[szerkesztés]
Auth. Günther, 1979
- Bruntridactylus Günther, 1979
- Dentridactylus Günther, 1974
- Paratridactylus Ebner, 1943
- †Burmadactylus Heads, 2009 Mianmar, felső kréta
- †Cascogryllus Poinar, 2018 Mianmar, felső kréta
- †Guntheridactylus Azar & Nel, 2008 Franciaország, eocén
- †Magnidactylus Xu et al. 2020 Mianmar, felső kréta
Tridactylinae[szerkesztés]
Auth. Brullé, 1835
- Afrotridactylus Günther, 1994
- Asiotridactylus Günther, 1995 - Afrika, Ázsia
- Ellipes Scudder, 1902 - Észak- és Dél-Amerika
- Neotridactylus Günther, 1972 - Észak- és Dél-Amerika
- Tridactylus Olivier, 1789
- Xya Latreille, 1809
- †Archaeoellipes Heads, 2010 Dominika, miocén
- †Cratodactylus Martins-Neto, 1990 Brazília, kréta
Kihalt nemek[szerkesztés]
- †Mongoloxyinae alcsalád Gorochov, 1992
- †Baisoxya Gorochov & Maehr, 2008 Burjátia, alsó kréta kor
- †Birmitoxya Gorochov, 2010 Mianmar, felső kréta
- †Cretoxya Gorochov, Jarzembowski & Coram, 2006 Anglia, alsó kréta
- †Mongoloxya Gorochov, 1992 Dzun-Bain Formation, Mongólia, alsó kréta
- †Monodactyloides Sharov, 1968 Burjátia, alsó kréta
- incertae sedis
- †Paraxya Cao, Chen & Yin, 2019 Mianmar, felső kréta
- †Magnidactylus Xu, Fang & Jarzembowski, 2020[8] Mianmar, felső kréta
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ M. Burrow, M. D. Picke (2010). „Jumping mechanisms and performance of pygmy mole crickets (Orthoptera, Tridactylidae)”. The Journal of Experimental Biology 213 (14), 2386–239. o. DOI:10.1242/jeb.042192. PMID 20581268.
- ↑ a b c Field Guide to Insects of South Africa. New Holland Publishers, Ltd (2003). ISBN 1-86872-713-0
- ↑ Comstock, J. H. An Introduction to Entomology, Comstock Publishing. 1949
- ↑ George W. Folkerts. Egg guarding and its significance in the heterocerid beetle,Dampfius collaris (Kies.) Journal of Insect Behavior Volume 2, Number 1, 139-141, doi:10.1007/BF01053624
- ↑ Imms AD, rev. Richards OW & Davies RG (1970) A General Textbook of Entomology 9th Ed. Methuen 886 pp.
- ↑ Terry F. Houston. Observations of the biology and immature stages of the sandgroper Cylindraustralia kochii (Saussure), with notes on some congeners (Orthoptera: Cylindrachetidae). Records of the Western Australian Museum 23: 219-234 (2007)
- ↑ Orthoptera Species File (Version 5.0/5.0: retrieved 20 August 2020)
- ↑ (2020) „A new pygmy mole cricket (Orthoptera: Tridactyloidea: Tridactylidae) from mid-Cretaceous Burmese amber”. Cretaceous Research 111, Article 104371. o. DOI:10.1016/j.cretres.2020.104371.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Tridactylidae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.