Tara-hegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tara (Tapa, Tara)
A Tara-hegy látképe Mitrovac felől
A Tara-hegy látképe Mitrovac felől

Magasság 1544 m
Hely  Szerbia
Hegység Dinári-hegység
Legmagasabb pont 1544 m
Elhelyezkedése
Tara (Szerbia)
Tara
Tara
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 43° 50′ 54″, k. h. 19° 27′ 34″Koordináták: é. sz. 43° 50′ 54″, k. h. 19° 27′ 34″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tara témájú médiaállományokat.

A Tara-hegy (Szerb nyelvű Cirill írásmóddal: Тара, fonetikusan: [târa]) Szerbia nyugati középső részén helyezkedik el a határhoz közel. A hegy a Dinári-hegység tagja. Csúcsainak magassága 1000 és 1500 méter között ingadozik. A hegyoldalakat sűrű erdőség borítja, melyet a mgasabban fekvő régiókban irtások során legelők, hegyi rétek és meredek sziklás részek váltanak fel. A hegy felszínébe a Drina mély kanyonokat vágott és számos karsztjelenség és barlang található a víz munkája nyomán a hegyoldalakon. A hegy népszerű idegenforgalmi célpont. A Tara Nemzeti Park a hegy jelentős részét magában foglalja. A hegy legmagasabb csúcsa a Zborište 1544 méterrel magasodik a tengerszint fölé.

Tara Nemzeti Park[szerkesztés]

A Tara Nemzeti Parkot 1981-ben hozták létre. A park a Tara-hegy és a bosnyák határon fekvő Zvijezda hegy nagy részét magában foglalja a Drina folyó kanyarulatát követve. A park területe mintegy 220 négyzetkilométer, melynek magassága a tengerszinthez képest 250 és 1500 méter között váltakozik. A nemzeti park igazgatósága a közeli Bajina Bašta településen található.

A nemzeti park területén számos hegycsúcs található, melyeket festői szépségű völgyek választanak el egymástól. A leginkább látványos ezek közül a Drina-folyó völgye, melynek 250 métertől 1000 méterig terjedő völgyfalai közt folyik a Drina a völgy mélyén. A terület jellegzetes felszíni formáit a karszthegységi formák alkotják, számos barlanggal, forrásokkal.

A park háromnegyedét erdőségek borítják. A park területén harmadidőszaki növényfajok fordulnak elő, többek közt a Szerb luc, amely a parknak csak egy kis részén található meg. Nemzeti védelmét tudományos jelentősége és ritkasága miatt kapta. A nemzeti parkban számos állatfaj talál menedéket magának, többek közt Barnamedve, Zerge, Európai őz, Hiúz, Vidra és Farkas. Több, mint 100 madárfaj állandó, vagy ideiglenes szálláshelye a hegyvidék, többek közt ezen a területen is él Szirti sas, Fakó keselyű, Vándorsólyom, Uhu és Nyírfajd.

Idegenforgalom[szerkesztés]

A főbb szálláshelyek északon Kaluđerske Bare, Bajina Bašta közelében, és Mitrovac délen. A nemzeti park Bajina Baštából közvetlenül elérhető a Bajina Baštát és Kaluđerske Barét összekötő úton keresztül.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Tara (mountain) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]