Tao-kuang kínai császár
Ennek a szócikknek a címében vagy szövegében a kínai nevek nem a magyar nyelvű Wikipédia átírási irányelve szerint szerepelnek, és/vagy nincs feltüntetve a pinjin és a magyaros alak a {{kínai}} (?) sablon segítségével. Ezeket pótolni, illetve javítani kell. |
Tao-kuang kínai császár | |
Kína császára | |
Uralkodási ideje | |
1820 – 1850 | |
Uralkodóház | House of Aisin-Gioro |
Született | 1782. szeptember 16.[1][2] Tiltott Város |
Elhunyt | 1850. február 25. (67 évesen)[1][2] Old Summer Palace |
Nyughelye |
|
Édesapja | Csia Csing |
Édesanyja | Empress Xiaoshurui |
Testvére(i) |
|
Házastársa |
|
Gyermekei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Tao-kuang kínai császár témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tao Kuang (Tiltott Város, 1782. szeptember 16. – Old Summer Palace, 1850. február 25.) kínai császár 1820-tól haláláig.
Csia-csing császár fiaként született, és édesapja halála után lépett Kína császári trónjára. Mivel elődei alatt kiürült a kincstár, Tao Kuang takarékossági intézkedéseket léptetett életbe, és megpróbálta rendbe tenni a birodalom pénzügyeit. Az árvizek és éhínségek megakadályozására a császár kísérletet tett a Sárga-folyó mellett lévő töltések megerősíttetésére, azonban a korrupt hivatalnokok egyből elsikkasztották a javításokra kiutalt pénzt.
1849-re a Nagy csatorna használhatatlanná vált, így a dél-kínai rizs Pekingbe szállítását csak a kalózoktól fenyegetett tengeri útvonalon lehetett megoldani. Mivel a csatornai hajósok ezrei veszítették el munkájukat, tovább nőtt a birodalmon belül a meglévő elégedetlenség.[3]
1838-ban Tao Kuang véget akart vetni a nyugati kereskedők irányítása alatt folyó ópiumkereskedelemnek, ez viszont kirobbantotta az első ópiumháborút (1839–1842). A háború áldozatai és a fizetendő hadisarc ismét csak az elégedetlenséget növelték a császár ellen. A problémák a tetőpontjukat az 1850-ben kirobbant tajping-felkelésben érték el, azonban a császár pontosan ekkor hunyt el.[3]
Tao Kuang 30 évig uralkodott, és 67 éves volt halálakor. A trónon fia, Hszien-feng követte.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Uralkodók és dinasztiák, 640. oldal
Források
[szerkesztés]- Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4
Lásd még
[szerkesztés]
Előző uralkodó: Csia-csing |
Következő uralkodó: Hszien-feng |