Takács Endre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Takács Endre (Születési nevén Andrássik vagy Andráscsik András, Nyíregyháza, 1848. április 9. (keresztelés)[1]Budapest, 1895. június 12.) orvosdoktor, kórházi igazgató főorvos.

Élete[szerkesztés]

Takács Endre eredeti szülei Andrássik András lakatosmester és Bánóczy Julianna voltak. Édesapja a gyermek születése előtt néhány héttel elhunyt. A kisfiút hamarosan egy gyermektelen házaspár, Takáts Alajos[2] nyíregyházi sebészorvos és felesége, Mihálik Natália fogadta örökbe.

Orvosi tanulmányait a pesti egyetemen végezte, ahol 1872-ben orvosdoktorrá avatták. 1873-ban tanársegéd lett a kórszövettani tanszék mellett, azután pedig gyakornok, majd tanársegéd Károlyi klinikáján. 1878-ban Nyíregyházán feleségül vette Bodnár Ilonát.[3] Takács Endre a házasság által közeli rokonságba került a Korányi családdal, mivel az anyósa (Nyíri – korábban: Kandel – Teréz) és Korányi Frigyes édesanyja (Nyíri – korábban: Kandel – Anna) testvérek voltak.

Ugyanebben az évben Schordan-ösztöndíjjal Németországba utazhatott ismereteinek kibővítése céljából. Itt elsősorban a strassbourgi, heidelbergi, lipcsei és berlini egyetemek tudományos intézeteit látogatta. Tanulmányútjára elkísérte a felesége is, így az első gyermekük, Ilona, Berlinben látta meg a napvilágot.[4] Őt két további gyermek követte: Endre (1880, Nyíregyháza)[5] és Edit (1882, Budapest).

Takács Endrét 1879-ben az idegkórtanból magántanárrá képesítették, később a Rókus-kórház rendelő- és az Erzsébet-kórház főorvosa lett, majd a budapesti poliklinika igazgató főorvosává választatott. Számos cikket írt 1875-től az Orvosi Hetilapba (cikkei a Högyes Emlékkönyvében vannak felsorolva).

Felesége 1883-ban öngyilkos lett.[6] 1888 körül ismét megházasodott. Második felesége Riedl Erzsébet volt.

Halálát hashártyagyulladás okozta.[7]

Munkái[szerkesztés]

  • Jubiláris dolgozatok az orvostan köréből... Korányi Frigyes jubileumára. Budapest, 1890. (Többekkel együtt).
  • A gerinczagy bántalmaitól függő mozgás összrendezési zavarok. (Tabes dorsualis). U. ott, 1892. (Klinikai Füzetek II. 14.).
  • A neurastheniáról. U. ott, 1895. (Klinikai Füzetek V. 1.).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Andrássik András keresztelője a nyíregyházi római katolikus anyakönyvbe 1848. április 9-i dátummal került bejegyzésre: https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9398-VF9W-TK. A család Andráscsik alakban is használta a nevét.
  2. Takáts Alajos és Takács Endre eltérően írta a családnevét. Lásd például Takáts Alajos gyászjelentése: https://dspace.oszk.hu/bitstream/handle/123456789/509353/4328643_00869_mormon.jpg
  3. A házasságkötés 1878. június 5-én került feljegyzésre a nyíregyházi római katolikus anyakönyvbe: https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSLT-SS27-5.
  4. Keresztelésére már Nyíregyházán került sor, 1879. május 22-én: https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9398-VF94-4R.
  5. Ifj. Takács Endre később André de Takács néven kottaillusztrátor lett az Amerikai Egyesült Államokban: https://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Andr%C3%A9_C._De_Takacs.
  6. A volt Stein-palota áldozata — Takács Endréné úrnő öngyilkossága. Budapesti Hírlap, 1883. április 15., 3. o.
  7. Fővárosi Lapok, 1895. június 14., 1877. o.

Források[szerkesztés]

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Takács Endre nekrológja az Orvosi Hetilap 1895. június 16-i számában (290. o.).