Türkiz killi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Türkiz killi
Hím Nothobranchius furzeri GRZ (a Gonarezhou nemzeti parkból)
Hím Nothobranchius furzeri GRZ
(a Gonarezhou nemzeti parkból)
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Rend: Fogaspontyalakúak (Cyprinodontiformes)
Család: Nothobranchiidae
Nem: Nothobranchius
Faj: N. furzeri
Tudományos név
Nothobranchius furzeri
R. A. Jubb, 1971
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Türkiz killi témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Türkiz killi témájú médiaállományokat és Türkiz killi témájú kategóriát.

A türkiz killi (Nothobranchius furzeri) az egyenlítői Afrika időszakosan feltöltődő tavaiban honos, a fogaspontyalakúak rendjébe tartozó halfaj. Specifikus nevét felfedezőjéről, a rhodesiai Richard E. Furzerről kapta. Kizárólag Zimbabwe és Mozambik tavaiból ismert.[1] A félsivatagos területek ritka és kiszámíthatatlan esőzéseihez alkalmazkodott halak petéi védettek a kiszáradással szemben, a kiszáradt sárban egy vagy talán több évig is képesek nyugalmi állapotban életben maradni. Az esős időszak rövidsége miatt a türkiz killik élettartama mintegy két és fél hónap (fogságban 12 hetet mértek), ezért egy ideig a legrövidebb ideig élő gerinces fajnak tartották. Az öregedés modellszervezeteként is felhasználják. A faj genomjának szokatlanul magas, 21%-át alkotják tandem ismétlődések, aminek köze lehet az állatok gyors öregedéséhez.[2] A faj egyedeinek teljes hossza a 6,5 cm-t is eléri.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Froese, Rainer and Pauly, Daniel, eds. (2014). Nothobranchius furzeri in FishBase.
  2. (2011) „Repetitive DNA and next-generation sequencing: Computational challenges and solutions”. Nature Reviews Genetics 13 (1), 36–46. o. DOI:10.1038/nrg3117. PMID 22124482.  

További információk[szerkesztés]