Türkiz killi
 | ||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Hím Nothobranchius furzeri GRZ
(a Gonarezhou nemzeti parkból) | ||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Nothobranchius furzeri R. A. Jubb, 1971 | ||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Türkiz killi témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Türkiz killi témájú médiaállományokat és Türkiz killi témájú kategóriát. |
A türkiz killi (Nothobranchius furzeri) az egyenlítői Afrika időszakosan feltöltődő tavaiban honos, a fogaspontyalakúak rendjébe tartozó halfaj. Specifikus nevét felfedezőjéről, a rhodesiai Richard E. Furzerről kapta. Kizárólag Zimbabwe és Mozambik tavaiból ismert.[1] A félsivatagos területek ritka és kiszámíthatatlan esőzéseihez alkalmazkodott halak petéi védettek a kiszáradással szemben, a kiszáradt sárban egy vagy talán több évig is képesek nyugalmi állapotban életben maradni. Az esős időszak rövidsége miatt a türkiz killik élettartama mintegy két és fél hónap (fogságban 12 hetet mértek), ezért egy ideig a legrövidebb ideig élő gerinces fajnak tartották. Az öregedés modellszervezeteként is felhasználják. A faj genomjának szokatlanul magas, 21%-át alkotják tandem ismétlődések, aminek köze lehet az állatok gyors öregedéséhez.[2] A faj egyedeinek teljes hossza a 6,5 cm-t is eléri.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Froese, Rainer and Pauly, Daniel, eds. (2014). Nothobranchius furzeri in FishBase.
- ↑ (2011) „Repetitive DNA and next-generation sequencing: Computational challenges and solutions”. Nature Reviews Genetics 13 (1), 36–46. o. DOI:10.1038/nrg3117. PMID 22124482.
