Törpeszövő

Törpeszövő
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Család:	Sarlósszárnyúfélék (Drepanidae);
Nem:	Cilix;
Tudományos név
	Cilix glaucata; (Scopoli, 1763)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Törpeszövő témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Törpeszövő témájú médiaállományokat és Törpeszövő témájú kategóriát.

A törpeszövő (Cilix glaucata) a sarlósszárnyúfélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Afrikában honos lepkefaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A törpeszövő szárnyfesztávolsága 2-2,8 cm. Feje és vállai fehérek, teste szürke vagy szürkésfehér, olykor barnás. Szárnyai fehérek. Az elülső szárnyak töve kissé szürkés, belső szegélyél nagy kékes, kékesfekete foltok találhatók, a szárny közepén pedig összeérő-különváló szürke foltok láthatók. A szárnyak peremén szaggatott szürke sáv, kis szürke háromszögfoltok és kerek fekete foltok sorakoznak. A hátulsó szárny szegélyét szürke foltsor díszíti. A szárnyak fonákja fehér, az elülső szárny pereménél, a külső szegélynél és középen szürke. A rojt viszonylag hosszú, fényes, szürke vagy fehér színű. A pihenő, összecsukott szárnyú lepke fehér-barna foltjaival madárürülékre emlékeztet.

Petéje ovális alakú, kezdetben sárga színű, később vörös.

A hernyó vörösbarna alapszínű, oldalain sötétebb vonalak futnak. Hátán sötétebb közepű halvány folt, a 2-3. szelvényen hegyes púp található. Bábja szürkésbarna, szárnytokja szürkéskék.

Változékonysága nem számottevő.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Magyarországon nem él hasonló faj.

Elterjedése[szerkesztés]

Eurázsiában (a Brit-szigetektől Kínáig) és Északnyugat-Afrikában honos. Magyarországon mindenütt megtalálható, gyakori lepke.

Életmódja[szerkesztés]

Meleg, bokros rétek, bozótosok, erdőszélek lakója. Éjjel aktív.

Áprilistól szeptemberig két vagy három, majdnem egybefolyó nemzedéke nő fel. Hernyóit májustól októberig lehet látni, a leggyakrabban a kökény (ritkábban galagonya vagy más rózsaféle bokrok, gyümölcsfák) leveleit, fiatal hajtásai rágja. Levelek között vagy kéregrepedésekben bábozódik és bábként telel át.

Magyarországon nem védett.