Törpe vöröskolobusz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Törpe vöröskolobusz
Procolobus verus.jpg
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok
Törzs: Gerinchúrosok
Altörzs: Gerincesek
Osztály: Emlősök
Rend: Főemlősök
Család: Cerkóffélék
Alcsalád: Karcsúmajomformák
Nemzetség: Procolobus
Tudományos név
Procolobus verus
van Beneden, 1838
Elterjedés
Olive Colobus area.png
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Törpe vöröskolobusz témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Törpe vöröskolobusz témájú médiaállományokat és Törpe vöröskolobusz témájú kategóriát.

A törpe vöröskolobusz (Procolobus verus) a cerkóffélék családjába tartozó, Nyugat-Afrikában honos majomfaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A törpe vöröskolobusz a legkisebb a kolobuszmajomok között, testhossza 43–50 cm közötti; a hímek 3,3–5,7 kg-osak, a nőstények pedig 3–4,5 kg közöttiek. A szexuális dimorfizmus nem jelentős, a hímek valamivel nagyobbak és szemfogaik is hosszabbak. Bundája zöldes árnyalatú sárgásszürke, a hátuk inkább sötétebb barnás, a hasuk pedig világosabb szürke. Az újszülöttek bundája sárgásabb árnyalatú. Arca csupasz, sötét színű és keskeny, piszkosfehér szőrsáv szegélyezi. Testalkata hasonlít a többi kolobuszéhoz, de a kis, kerek feje tetején kis szőrtaréjt visel és a többiekhez képest neki van a leginkább visszafejlődött hüvelykujja és a leghosszabb lábai. Gyomra több rekeszből áll, így a magas cellulóztartalmú leveleket is meg tudja emészteni. Mindkét nembeli fiatalokon a felnőtt nőstényekéhez hasonló ivartáji duzzanat figyelhető meg, ez feltehetően csökkenti a hímek feléjük irányuló agresszióját.

Elterjedése[szerkesztés]

Nyugat-Afrika Guineai-öböllel határos részén honos Sierra Leonétól Togóig. Kelet-Nigériában van néhány kisebb, elszigetelt populációja.

A dús aljnövényzetű esőerdők alsó lombkoronájában él, gyakran vízközelben. Aludni feljárhat a lombok középső szintjére, de a fák tetejét elkerüli.

Életmódja[szerkesztés]

Nappal aktív. Átlagosan 10-15 egyedből álló csoportokat alkot, amelyek általában egy idősebb hímből, néhány nőstényből és kölykeikből tevődnek össze. Gyakran látható más majomfajok (pl. Diána-cerkóf) társaságában.

Növényevő, étrendje többségét (lehetőleg zsenge) levelek teszik ki, de elfogyasztja a magokat és virágokat is. A leveleket nem kézzel tépi le, hanem közvetlenül az ágról eszi meg.

Legfőbb ellenségei a leopárdok, koronás sasok és az ember. Nagyobb csoportokba verődve könnyebben észreveszik a közelgő ragadozót és a vészkiáltásra zöldesbarna álcaszínében bízva mozdulatlanul elbújik a lombok között.

Szaporodása[szerkesztés]

A törpe vöröskolobuszok többnejűségben élnek. Külön párzási időszakuk nincs. A nőstények 5-6 hónapnyi vemhesség után egyetlen kölyköt hoznak a világra. Két vemhesség között többnyire két év telik el. Az anyák az újszülött kölyköt néhány hetes korukig a szájukban hordozzák; hasonló viselkedés a többi kolobusznál nem figyelhető meg. A nőstények 3-4 évesen, a hímek 5-6 évesen lesznek ivarérettek. Élettartama nem ismert, de rokonai fogságban 30 évig is elélnek.

Környezetvédelmi helyzete[szerkesztés]

A törpe vöröskolobusz a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett státusszal szerepel. Az utóbbi harminc évben létszáma több mint 20%-kal csökkent. A fajt főleg az erőirtás, a mezőgazdasági területek terjedése és a vadászat fenyegeti. Szerepel a washingtoni egyezmény (CITES) II. mellékletében, vagyis kereskedelme korlátozott.

Források[szerkesztés]