Törpe szentjánosbogár

Törpe szentjánosbogár
	Hím szentjánosbogár
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Bogarak (Coleoptera);
Család:	Szentjánosbogár-félék (Lampyridae);
Nem:	Phosphaenus;
Tudományos név
	Phosphaenus hemipterus; (Goeze, 1777)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Törpe szentjánosbogár témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Törpe szentjánosbogár témájú kategóriát.

A törpe szentjánosbogár (Phosphaenus hemipterus) a szentjánosbogár-félék családjába tartozó, Európában honos (Kanadába behurcolt) bogárfaj. Nemzetségének egyetlen faja.

Megjelenése[szerkesztés]

A törpe szentjánosbogár testhossza 6-8 mm a hímek és 10 mm a nőstények esetében. Családjában egyedülálló azzal, hogy mind a hím, mind a nőstény röpképtelen. A hím széttartó végű szárnyfedői csökevényesek és legfeljebb a két első potrohszelvényt takarják; a nőstény teljesen szárnyatlan. A hím hosszú és erős csápjai, valamint szögletes előháta alapján különíthető el a többi szentjánosbogártól, amelyek csápja karcsúbb, előháta rézsútos. A nőstény teste szürkésbarna, megnyúlt, a lárvára hasonlít. Nyolcadik potrohszelvényük hasi oldalán halvány foltpárként megtalálható a fénykibocsátó szerv.

Külsőre hasonlít a többi szentjánosbogár-lárvára, csak kisebb, karcsúbb és oldalain nincsenek halvány foltsorok.

Elterjedése[szerkesztés]

Európában honos Portugáliától Oroszország európai részéig. 1947-ben Kanadában, Nova Scotiában felfedeztek egy behurcolt állományt. Viszonylag ritka, egyes országokban veszélyeztetett.

Életmódja[szerkesztés]

Erdőszélek, rétek, árterek, domboldalak lakója, néha kertekben, parkokban is előfordul. A változatos, sűrű növényzetet kedveli. Az imágókkal május-júniusban (esetleg az időjárástól függően kissé később) lehet találkozni. Nappal és alkonyatkor aktívak. A párzási időszakban nem bocsátanak ki fényt, hanem a hím feromonok alapján találja meg a nőstényt, amelyet kb. 20 méterről is képes érzékelni. Veszély esetén a potrohukon található két foltból halvány biolumineszcens fényt sugároznak. Az imágók nem táplálkoznak és csak egy-két hétig élnek. A hímek aktívabbak, felmásznak a fűszálakra, fatörzsekre, kövekre és csápjai billegtetésével keresik a nőstény feromonjait. A nőstények többnyire rejtőznek.

Lárvája a felnőttekével azonos élőhelyeken fordul elő. Kizárólag földigilisztákkal táplálkoznak és náluk jóval nagyobb zsákmányt is képesek elejteni hegyes csáprágóikkal és a sebbe bocsátott emésztőenzimeikkel. Két-három éven át fejlődnek, majd bebábozódnak és imágóvá alakulnak.

Magyarországon nem védett.