Tóvölgyi Elemér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tóvölgyi Elemér
SzületettTóvölgyi Elemér Dániel
1872. július 17.
Pest
Elhunyt1943. június 15. (70 évesen)
Mátraháza
Állampolgárságamagyar
HázastársaHarmath Ilona
(h. 1903–1909)
Tóth Ilona
(h. 1909–1935)
Sulczer Gabriella
(h. 1936–1943)
SzüleiTóvölgyi Titusz
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1897)
SablonWikidataSegítség

Tóvölgyi Elemér (Pest, 1872. július 17.[1]Mátraháza, 1943. június 13.)[2] orvos, egyetemi magántanár, a Magyar Királyi Országos Zeneakadémia gégeorvosa, a Berlini Gégeorvosok Egyesületének tagja.

Életútja[szerkesztés]

Tóvölgyi Titusz (1838–1918) és dapsai Dapsy Vilma fiaként született. Középiskolai tanulmányait az Aszódi Evangélikus Gimnáziumban kezdte, majd a Debreceni Református Főgimnáziumban és a Budapesti Református Főgimnáziumban folytatta. 1891 júniusában érettségi vizsgát tett.[3] Felvételt nyert a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karára, ahol 1897-ben szerzett oklevelét. Már fiatal korában feltűnt cikkeivel, tanulmányaival, több értékes írása jelent meg a Tolnai Világlapjában is. Színdarabjaival szép sikereket aratott, könyvei közül az Énekesek orvosa című munkája több kiadást ért meg. A spiritizmussal is foglalkozott és a magyar spiritiszta irodalmat számos művel gyarapította.

Családja[szerkesztés]

1903. október 19-én Budapesten, a Józsefvárosban feleségül vette Harmath Ilona színésznőt,[4] akitől 1909-ben elvált.[5] Második felesége ludrovai Tóth Ilona (1885–1935) polgári iskolai tanító volt, akivel 1909. július 15-én kötött házasságot.[6] Egy év özvegység után nőül vette Sulczer Manó és Brucker Antónia lányát, Sulczer Gabriellát (1897–1947).[7]

Gyermekei:

  • Tóvölgyi Tibor Elemér (1904–1947) orvos. Felesége dr. Kiss Klára.
  • Tóvölgyi Titusz Elemér (1911–?).
  • Tóvölgyi Ildikó

Munkái[szerkesztés]

  • Vizsgálatok a «gelatine» vérmegolvasztó hatásáról. Budapest, 1899. (Orvosi Hetilap Közleménye)
  • Az arneurysma tanának és gyógymódjainak jelenlegi állása. Budapest, 1900. (Klinikai Füzetek X.)
  • A «rezgő-massage» értékéről, valamint alkalmazásának legújabb módszereiről a felső légutak megbetegedésénél. Budapest, 1900. (Orvosi Hetilap Közleménye)
  • Az electrotherapia a hólyagzavarokkal társult idegbajoknál. Budapest, 1900. (Orvosi Hetilap Közleménye)
  • A gége-gümőkórról. Budapest, 1901. (Orvosi Hetilap Közleménye).
  • A jódmérgezésről egy érdekes eset kapcsán. Budapest, 1902. (Orvosi Hetilap Közleménye)
  • Az influenzás laryngitis egy syphilitikus betegnél. Budapest, 1902. (Orvosi Hetilap Közleménye)
  • Az énekesek hangzavarairól. Budapest, 1904. (Klinikai Füzetek XV.)
  • A «hetol» befecskendezésének értékéről a tüdő- és gégébe a gümőkór esetekben. Budapest, 1904. (Orvosi Hetilap Közleménye)
  • Énekesek orvosa; énekesek tan- és gyógykönyve. Budapest, 1907. 62 ábrával és a légzési gyakorlatok táblázatával. Budapest, 1907. (Sik Józseffel. Ism. Vasárnapi Ujság 1908. 9. szám)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
  • Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
  • Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8