Ugrás a tartalomhoz

Tóvölgyi Titusz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tóvölgyi Titusz
SzületettSchaffner Titusz Gyula
1838. április 12.[1]
Eger
Elhunyt1918. február 15. (79 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
GyermekeiTóvölgyi Elemér
Foglalkozásaíró
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
SablonWikidataSegítség

Tóvölgyi Titusz, születési nevén Schaffner Titusz Gyula (Eger, 1838. április 12.Budapest, 1918. február 15.)[3] hírlapíró, később földbirtokos.

Élete

[szerkesztés]

Schaffner János ügyvéd és Stix Romána fiaként született.[4] A gimnáziumot Egerben végezte. 1855–1856-ban Lipcse mellett a lütschenaui gazdasági intézetben tanult; 1858–1859-ben a budapesti állatorvosi intézetet látogatta; azonban utóbb egészen az irodalomnak szentelte idejét. Később megnősült és birtokán, az Alföldön gazdálkodott. Az ország elsőrangú spiritisztájaként is ismerték.

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található.

Családja

[szerkesztés]

Második felesége dapsai Dapsy Vilma volt. Gyermekük: Tóvölgyi Elemér Dániel (1872–1943) orvos, egyetemi magántanár.

Művei

[szerkesztés]

Arany János Koszorújában 1865-ben kezdte a beszély-irodalmat művelni; azután több száz beszélyt és vezércikket írt a lapokba; a Képes Világban (1870. A bujdosók, regény); az Egyetértésben (1884. II. A mai világból, regény). Szerkesztette az Auróra Album-naptárt magyar hölgyek számára. Pest, 1868; Eladó leányok Naptárát. Uo. 1872-re; a Népzászlóját, a Magyar Hirlapot és az Égi Világosság című spiritiszta lapot.

Önállóan a következő művei jelentek meg:

  • 1. Bach-korszak. Siralmas história. Pest, 1868
  • 2. Az anyák bűne. Regény. Pest, 1868. Négy kötet
  • 3. Nem kell a frakk! És miért nem? Pest, 1868
  • 4. Mit kell tennünk? Vagy a zsidóság hazafisága és az aristocratia németesítő befolyása Magyarországban. Pest, 1871
  • 5. Az ezüst vitéz. Regény a tatár pusztítás idejéből. Pest, 1871. Négy kötet
  • 6. A magyar forradalom és önvédelmi harcz története 1848–49. Regényes leírásokkal a népnek. 32 képpel. Pest, 1871
  • 7. Beszélyek. Pest, 1867. (2. kiadás. «Tavaszi levelek» cz. Pest, 1872)
  • 8. Imádságok és ájtatos énekek a választásokra. Pest, 1872
  • 9. Szivek világa. Beszélyek. Pest, 1872. Két kötet
  • 10. A honárulók. Regény. Pest, 1872. Három kötet
  • 11. A becsületes emberekhez szólok! Pest, 1872
  • 12. Egy fejkötő miatt. Regény. Pest, 1872
  • 13. A rónák vésze. Vázlatok a betyár életből. Pest, 1873. Két kötet
  • 14. A magyar ellenzék véres küzdelme 1872-ben, vagyis: gyásznapok a magyar nemzet életéből. Pest, 1873. Két kötet
  • 15. A függetlenségi párthoz! Mindnyájunk érdekében. Budapest, 1876
  • 16. Válasz a válaszra Horváth Mihálynak. Budapest, ...
  • 17. A kit nem akarnak befogadni. Regény. Budapest, 1887. Két kötet. (Különny. a Nemzet 1886. évf.-ból)
  • 18. Az új világ. Regény a szoczializmus és communizmus társadalmából. Budapest, 1888. Két kötet. (Ism. Egyetértés 112. sz.)
  • 19. A lélek mint egyén. Budapest, 1897. (Különny. a Székely Nemzetből)
  • 20. Van-e más világ? A szellemek országából. Budapest, 1898. (2. kiadás. Budapest, 1900)
  • 21. Spiritiszta vagy a szellemek naptára. 1900. évre. Budapest, 1900
  • 22. Egy új reformácio küszöbén. Vagyis a XX. század, mint a római katholikus anyaszentegyház életének utolsó évszázada. A közerkölcsiség és a spiritizmus moráljának szempontjából. Budapest, 1900. (Ism. Prot. Szemle)
  • 23. A mindenség földtani és leszármazási művelődésének története. Az egész művelt világon ismert «Szellem, erő, anyag» és annak magyarázata. Mediumilag írta Adelma. Budapest, 1903. Három kötet
  • 24. Az istenített emberek és jótékony szemfényvésztők. Budapest, 1907
  • Krisztus urunk második eljövetele és az utolsó ítélet vagyis: E világ vége Jézus Krisztus immár beteljesedett és még beteljesedésre váró jövendölései nyomán; Merkantil Ny., Bp., 1911

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Tóvölgyi Titusz, Schaffner, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/15973.htm
  2. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 11.)
  3. Gyászjelentése (1918). (Hozzáférés: 2022. augusztus 13.)
  4. Keresztelési bejegyzése az egri katolikus keresztelési akv-ben. (Hozzáférés: 2022. augusztus 13.)

Források

[szerkesztés]
  • Hölgyfutár 1864. II. 31. sz.
  • Reform 1872. 84. sz.
  • Szinnyei Repertóriuma. Történelem I., II.
  • Petrik Könyvészete
  • Kiszlingstein Könyvészete
  • Petrik, M. Könyvészet 1886–1900
  • Pallas Nagy Lexikona XVIII. 720. és II. Pótkötet 1904. 746. l.
  • Magyarország Vármegyéi. Heves vármegye. Bpest, év n.
  • Magyar Könyvészet 1903
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
  • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.[1]