Szürke légykapó
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg)
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Muscicapa striata (Pallas, 1764) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A szürke légykapó elterjedési területe
költőhely (nyáron)
költözési útvonal
telelőhely
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szürke légykapó témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Szürke légykapó témájú médiaállományokat és Szürke légykapó témájú kategóriát. |
A szürke légykapó (Muscicapa striata) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Peter Simon Pallas német zoológus írta le 1764-ben, a Motacilla nembe Motacilla striata néven.[3]
Alfajai
[szerkesztés]- Muscicapa striata striata - (Pallas, 1764)
- Muscicapa striata balearica - (Jordans, 1913) vagy Muscicapa tyrrhenica
- Muscicapa striata tyrrhenica - (Schiebel, 1910) vagy Muscicapa tyrrhenica
- Muscicapa striata inexpectata - (Dementiev, 1932)
- Muscicapa striata neumanni - (Poche, 1904)
- Muscicapa striata sarudnyi - (Snigirewski, 1928)
- Muscicapa striata mongola - (Portenko, 1955)
Előfordulása
[szerkesztés]Európában és Ázsia nyugati részén honos. Hosszútávú vonuló, telelni Afrikába és Ázsia déli részére vonul.
Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők és cserjések, trópusi és szubtrópusi lombhullató erdők, cserjések és szavannák, valamint szántóföldek, vidéki kertek és városi régiók.[4]
Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés]Áprilistól októberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő. Leginkább a tűlevelű erdők (nyílt fenyvesek), illetve vegyes erdők madara.[5]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 14–15 centiméter, szárnyfesztávolsága 23–26 centiméter, testtömege pedig 14–20 gramm.[5] A nemek hasonlóak.
Életmódja
[szerkesztés]A levegőben repülő rovarokra,[5] kétszárnyúakra, szúnyogokra, darazsakra, apró bogarakra vadászik.
Szaporodása
[szerkesztés]Üregekbe, korhadt fák odvaiba készíti fészkét, melyet fűszálakkal, mohával és pókhálóval bélel ki. Fészekalja 3-5 tojásból áll, melyen 11-13 napig kotlik. A fiókákat még 12-14 napig táplálja, mire kirepülnek.[5]
 |
 |
 |
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma még nagy, viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
- ↑ Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
- ↑ a b c d e Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. január 18.)
Források
[szerkesztés]- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. december 30.)
- Élet az erdőben. Budapest, LAP-ICS Könyvkiadó és Kereskedő Kft., 2003.
