Ugrás a tartalomhoz

Szuszanyino (Kosztromai terület)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szuszanyino (Сусанино)
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyKosztromai terület
JárásSzuszanyinói
Irányítószám157080
Körzethívószám49434
Népesség
Teljes népesség3008 fő (2021)
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 58° 08′ 48″, k. h. 41° 35′ 02″58.146667°N 41.583889°EKoordináták: é. sz. 58° 08′ 48″, k. h. 41° 35′ 02″58.146667°N 41.583889°E
Szuszanyino (Kosztromai terület)
Szuszanyino
Szuszanyino
Pozíció Kosztromai terület térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Szuszanyino témájú médiaállományokat.

Szuszanyino (oroszul: Сусанино) városi jellegű település Oroszország Kosztromai területén, a Szuszanyinói járás székhelye.

Lakossága: 3406 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]

Fekvése

[szerkesztés]

Kosztromától 62 km-re északkeletre, a Kosztroma–Buj országút mentén, a Sacsa és a Volozsnyica folyócskák találkozásánál fekszik. A legközelebbi vasútállomás a 40 km-re északra fekvő Buj, a transzszibériai vasútvonal északi ágán.

Története

[szerkesztés]
Megjöttek a varjak (Szavraszov, 1871)

Eredetileg neve Molvityino. Mai nevét Ivan Szuszanyinról, a 17. század elején élt népi hősről kapta, aki egy közeli faluban lakott és a legenda szerint a környéken hajtotta végre hőstettét, megmentve az ott bújtatott, akkor még gyermek Mihail Fjodorovics, a későbbi I. Mihály cár életét.

A 16. században a mocsaras vasércre alapozott helyi vasgyártás egyik központjaként említik. A 17. században a Kosztromából Galicson át Vologda felé vezető kereskedelmi útvonal egyik pihenőhelye, kereskedők átmenő szálláshelye volt. A 19. század közepén is kereskedelmi központ maradt, itt rendezték évente az ország egyik legnagyobb lóvásárát.

A szovjet korszakban járási székhely lett, a névváltoztatást 1939 novemberében rendelték el (a járás számára is). Gazdasági szemponból helyi jelentőségű élelmiszeripara (pl. baromfifeldolgozó üzeme) érdemel említést.

Látnivalók

[szerkesztés]

A Voszkreszenszkij- (Feltámadás-) templomot 1690 építették, az 1855–1857. évi felújítás során jelentősen átalakították. Alekszej Szavraszov orosz festő, aki a kosztromai vidéket különösen kedvelte, itt készített vázlatai alapján festette egyik legismertebb tájképét, melyen a templomot is megörökítette (Megjöttek a varjak, 1871).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 5.)

Források

[szerkesztés]