Sztankay Aba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sztankay Aba
Született 1868
Verespatak
Elhunyt 1936. január 25. (67-68 évesen)[1]
Debrecen
Állampolgársága magyar
Házastársa Zsilkay Sára
SzüleiSztankay Ferenc
Ábrahám Róza
Foglalkozása

Sztankay Aba (Verespatak, 1868. – Debrecen, 1936. január 25.) gyógyszerész, vegyész, egyetemi magántanár.

Életpályája[szerkesztés]

Apja, Sztankay Ferenc (1834–1910)[2] a Bécsi Egyetem gyógyszerész karán tanult, majd Verespatakon lett gyógyszerész. Sztankay Aba, a születését követően családjával Selmecbányára költözött, ahol az apja gyógyszertár-tulajdonos lett. A Selmecbányai Evangélikus Líceumban folytatta a tanulmányait. A negyedik líceumi év befejezése után édesapja mellett volt gyakornok. Magántanulóként folytatta tanulmányait, majd 1885-ben megszerezte az érettségi bizonyítványt. 1884-ben megjelent első publikációja az Aesculap gyógyszerészeti folyóiratban. Beiratkozott a Bányászati és Erdészeti Főiskola Fémkohómérnöki Szakára, ahol négy félévet végzett. A főiskolát nem fejezte be. Az 1887/88-as tanévet már a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Matematika és Természettudományi Karán folytatta. Ezt befejezve a Budapesti Tudományegyetem Orvosi Karán folytatta tanulmányait, ahol 1889-ben gyógyszerészi oklevelet szerzett. 1889 októberétől egy éven át önkéntesként a Bécsi II. számú helyőrségi kórházban eleget tett katonakötelezettségének mint katonagyógyszerész. Szabadidejében a Bécsi Egyetemen hallgatott kémiai és természettudományi előadásokat. 1891-től Keszthelyen dolgozott mint tanársegéd, majd Selmecbányára került, ahol Schenek István professzor mellett tevékenykedett. Eközben Kolozsvárott bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1893-tól 1895-ig Selmecbányán apja gyógyszertárának volt tulajdonosa. Miután megnősült, a Hont megyei Bát gyógyszertárába került, mely apósa tulajdonában állt. 1913-ban Debrecenben költözött. Egy évvel később a Szent Anna utcában megnyitja saját, „Nádor" névre keresztelt gyógyszertárát. Több gyógyszerkészítményét szabadalmazták. 1928-ban gyógyszerészi műtan tárgykörből egyetemi magántanárrá habilitálták.

A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület tanügyi Bizottságának tagja (1934) volt. Közel 300 magyar és német nyelvű dolgozatában részletesen elemezte a forgalomba került új gyógyszereket. Újszerű megállapításaival sok vitát váltott ki.

Házastársa Zsilkay Sára (1877–1956)[3] volt, akivel 1895-ben Bátaszéken kötött házasságot.

Sírja a debreceni köztemetőben található.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Húgyvizsgálati kézikönyv. Selmecbánya, 1890.
  • Vizsgálatok a széndioxid és a szénmonoxid redukciójához magnézium által. Bölcsészdoktori értekezés. Kolozsvár, 1892.
  • A diuretin theobromin tartalmának meghatározása a gyógyszerkönyv függelékében. Gy. Közlöny, 1896. 531.
  • A Honthin új béladstringens. Gy. Közlöny, 1899. 740.
  • A phenolphtalein és néhány új vegyületéről. Debrecen, 1914.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]