Szobotka Imre
| Szobotka Imre | |
| Született | 1890. szeptember 3. Zalaegerszeg |
| Elhunyt | 1961. május 24. (70 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Dr. Vándor Ervinné Szobotka Viola |
| Foglalkozása | festőművész |
| Iskolái | Académie de La Palette |
| Kitüntetései | Munkácsy Mihály-díj |
| Sírhelye | Farkasréti temető (1/7-1-46)[1][2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szobotka Imre (Zalaegerszeg, 1890. szeptember 3. – Budapest, 1961. május 24.) Munkácsy-díjas (1955) magyar festő.
Életpályája[szerkesztés]
1890. szeptember 3. Zalaegerszeg. Édesapja Szobotka Rezső, édesanyja Beczásy Júlia. 5 testvére van, egyik nővére Katus Beczássy Judit néven rónő, regényeket publikál.
1922-ben feleségül veszi a holland Johanna Vissert. 1924-ben születik lányuk, Szobotka Viola.
1905-1910: budapesti Iparművészeti Iskola, mestere Újváry Ignác volt. 1908-ban Velencében, 1909-ben Rómában járt tanulmányúton barátjával, Bossányi Ervinnel. 1910 őszén Párizsba utazott, ahol Csáky József szobrászművésznél lakott. 1911 nyarán Erdélyben, Homoródon festett. E képekből rendezte meg első kiállítását Székelyudvarhelyen. 1912-1913-ban Párizsban, a La Palette szabadiskolában képezte magát, tanárai Jean Metzinger és Le Fauconnier voltak. Műveit 1913 és 1914 tavaszán bemutatta a Salon des Indépendants kiállításon. 1914-ben Bretagne-ba, Saint Brieuc-be internálták. E periódusban készült tájképei, csendéletei és portréi (Pipázó, 1914; Matróz, 1916), valamint Paul Claudel: Kinyilatkoztatás (1916-17) c. misztériumához készített akvarell illusztrációja, a magyar művészetben visszafogottan jelen levő kubista irányzat nemzetközi rangú értékei. Az internálótáborban készített vízfestményein kísérletet tett a korai szintetikus kubizmus, az orfizmus és a szimbolizmus értékeinek ötvözésére. 1919 júniusában tért haza Franciaországból. Képein a látvány természethű ábrázolása egyre nagyobb hangsúlyt kapott. A Belvederében 1921 novemberében megnyílt kiállítása ezen út kezdete, későbbi állomásai pedig 1929-ben és 1930-ban a gyűjteményes kiállítása a Tamás Galériában, 1938-ban a Fränkel Szalonban, s 1943-ban és 44-ben a Műbarát Mária Valéria utcai kiállítási helyiségében. Műveire – különösen tájképeire – továbbra is jellemző a szilárd szerkezeti váz, a határozott konstrukció és ez karakteres jelenlétet biztosított számára a nagybányai hagyományokat tovább éltető polgári művészek között. A Képzőművészek Új Társasága alapító tagja volt, s a csoport valamennyi kiállításán részt vett. Martfűn, Baján, Zebegényben, Nagybányán, Szentendrén, a Balatonnál festett. 1930-ban a Szinyei Társaság tájkép díját nyerte Malom Nagybányán (1929) című képével, 1938-ban a XXI. Velencei Biennálén szerepeltek művei. 1941-ben a Szinyei Társaság nagydíját kapta. 1945 nem okozott lényeges stílustörést alkotótevékenységében. Több munkát ábrázoló festményt, grafikát készített, ám témái között továbbra is a tájkép volt a meghatározó. Utolsó éveinek nyarait Zsennyén töltötte, melynek eredményei lírai pasztell képei. 1952-ben a Képző- és Iparművészeti Szövetség Festőszakosztály elnöke. 1954-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki, 1960-ban Szocialista Munka érdemérmet kapott.
Irodalom
SZEGI P.: Gráber Margit, Perlrott Csaba Vilmos és ~ gyűjteményes kiállítása (kat., Ernst Múzeum, 1947)
T. O.: Gráber Margit, Perlrott Csaba Vilmos és ~ kiállítása az Ernst Múzeumban, Szabad Művészet, 1947/1.
FENYŐ A. E.: ~ festőművész - Szandai Sándor szobrászművész kiállítása, Szabad Művészet, 1949/3.
POGÁNY Ö. G.: ~ és Szandai Sándor (kat., Népművelési Központ, 1949)
~: A pasztell, in: A képzőművészet iskolája, Budapest, 1957
FENYVES: ~ kiállítása a Csók Galériában, Élet és Irodalom, 1958. szeptember
LÁSZLÓ GY.: ~ festőművész (kat., Csók Galéria, 1958)
FARKAS Z.: ~ hetvenéves, Művészet, 1960/12.
CSÁKI MARONYÁK J.: ~ búcsúztatása, Művészet, 1961/8.
M. BODNÁR É.: ~ (gyűjt. kat., bev. tan., biogr., bibl., Magyar Nemzeti Galéria, 1971)
SZABÓ GY.: Ár és fizetség, Élet és Irodalom, 1971. szeptember 11.
N. VARGA M.: ~ (kat., bev. tan., G. dell''''Incisione, Milánó, 1973)
SÁRKÁNY J.: ~: Matróz 1916, Képelemzés, Zalai Gyűjtemény 16. sz., Zalaegerszeg, 1981
SÁRKÁNY J.: ~ művészete az 1910-es években (kat., bev. tan., Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg, 1982)
SÁRKÁNY J.: ~ Paul Claudel: "L''''annonce faite à Marie" című művének illusztrációja, Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32. Pécs, 1987.
Egyéni kiállítások[szerkesztés]
Egyéni kiállítások
1947 • Ernst Múzeum, Budapest [Gráber Margittal, Perlrott Csabával] (kat.)
1949 • Fővárosi NépMűvelődési Központ [Szandai Sándorral] (kat.), Csók Galéria, Budapest
1971 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (kat.)
1973 • G. dell’Incisione, Milánó (kat.)
1982 • Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg (kat.)
1990 • Műgyűjtők Galéria, Budapest
1996 • Kieselbach Galéria, Budapest
Válogatott csoportos kiállítások[szerkesztés]
Válogatott csoportos kiállítások
1945 • Szinyei Társaság Jubiláris kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest
1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest
1959 • Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest
1964 • A Dunakanyar festői, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1967 • A Gresham és köre. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1972 • Magyar avantgarde 1909-1930, München
1975 • Művészet Magyarországon 1900-1950, Kunstmuseum, Luzern
1979-1980 • Nyolcak és Aktivisták, Saint Étienne • London
1980 • Róma • Genova • Párizs
1981 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1982 • Stockholm • Göteborg
1995 • Budapest 1886-1914, Musée des Beaux-Arts, Dijon
1995 • Utak Párizsba és Berlinbe, Magyar festészet a 20-as és 30-as években, Magyar Intézet, Berlin.
Művek közgyűjteményekben[szerkesztés]
Művek közgyűjteményekben
Fővárosi Képtár, Budapest
Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Türr István Múzeum, Baja.
1905 és 1910 között az Iparművészeti Iskolában, Ujváry Ignác volt a mestere. 1908-ban tanulmányútra ment Velencébe, 1909-ben pedig Rómába, amelyre barátja, Bossányi Ervin kísérte el. 1910-től Párizsban tanult, ahol a kubizmus hívévé szegődött (Zöldségárus). Hazatérve a nagybányai tradíció és a kubizmus egységét kereste az impresszionizmus és kubizmus formajegyeinek ötvözésével. Képeit finom színvilág, lírai hangulat jellemzi. Több ízben járt tanulmányúton Párizsban, Hollandiában. 1921-ben a budapesti Belvederében, 1929-1931-ben a Tamás Galériában, 1961-ben a Csók Galériában rendezett gyűjteményes kiállítást. Rézkarcban is kimagasló eredményt ért el.
A farkasréti temetőben nyugszik. [1/7. (1/D.) parcella 1-46.]
_fest%C5%91m%C5%B1v%C3%A9sz_s%C3%ADreml%C3%A9ke_a_Farkasr%C3%A9ti_temet%C5%91ben.jpg)
Egyéni kiállítások[szerkesztés]
- 1947 • Ernst Múzeum, Budapest [Gráber Margittal, Perlrott Csabával] (kat.)
- 1949 • Fővárosi NépMűvelődési Központ [Szandai Sándorral] (kat.), Csók Galéria, Budapest
- 1971 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (kat.)
- 1973 • G. dell'Incisione, Milánó (kat.)
- 1982 • Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg (kat.)
- 1990 • Műgyűjtők Galéria, Budapest
- 1996 • Kieselbach Galéria, Budapest
Válogatott csoportos kiállítások[szerkesztés]
- 1945 • Szinyei Társaság Jubiláris kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest
- 1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
- 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest
- 1959 • Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest
- 1964 • A Dunakanyar festői, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
- 1967 • A Gresham és köre. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
- 1972 • Magyar avantgarde 1909-1930, München
- 1975 • Művészet Magyarországon 1900-1950, Kunstmuseum, Luzern
- 1979-1980 • Nyolcak és Aktivisták, Saint Étienne • London
- 1980 • Róma • Genova • Párizs
- 1981 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
- 1982 • Stockholm • Göteborg
- 1995 • Budapest 1886-1914, Musée des Beaux-Arts, Dijon
- 1995 • Utak Párizsba és Berlinbe, Magyar festészet a 20-as és 30-as években, Magyar Intézet, Berlin.
- 2013 • Allegro Barbaro. Bartók Béla és a magyar modernizmus 1905–1920, Musée d’Orsay, Párizs[3]
Művei aukciókon, gyűjteményekben[szerkesztés]
Művek közgyűjteményekben[szerkesztés]
- Fővárosi Képtár, Budapest
- Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg
- Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
- Janus Pannonius Múzeum, Pécs
- Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
- Türr István Múzeum, Baja
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Jelenkor | Archívum | Magyar barbárok Párizsban (magyar nyelven). www.jelenkor.net. (Hozzáférés: 2017. június 5.)
Források[szerkesztés]
- Artportal
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk[szerkesztés]
- Szobotka Imre művei Archiválva 2011. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
