Szobotka Imre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szobotka Imre
Született 1890. szeptember 3.
Zalaegerszeg
Elhunyt 1961. május 24. (70 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása festőművész
Iskolái Académie de La Palette
Kitüntetései Munkácsy Mihály-díj
SablonWikidataSegítség

Szobotka Imre (Zalaegerszeg, 1890. szeptember 3.Budapest, 1961. május 24.) Munkácsy-díjas (1955) magyar festő.

Életpályája[szerkesztés]

1890. szeptember 3. Zalaegerszeg. Édesapja Szobotka Rezső, édesanyja Beczásy Júlia. 5 testvére van, egyik nővére Katus Beczássy Judit néven rónő, regényeket publikál.

1922-ben feleségül veszi a holland Johanna Vissert. 1924-ben születik lányuk, Szobotka Viola.

1905-1910: budapesti Iparművészeti Iskola, mestere Újváry Ignác volt. 1908-ban Velencében, 1909-ben Rómában járt tanulmányúton barátjával, Bossányi Ervinnel. 1910 őszén Párizsba utazott, ahol Csáky József szobrászművésznél lakott. 1911 nyarán Erdélyben, Homoródon festett. E képekből rendezte meg első kiállítását Székelyudvarhelyen. 1912-1913-ban Párizsban, a La Palette szabadiskolában képezte magát, tanárai Jean Metzinger és Le Fauconnier voltak. Műveit 1913 és 1914 tavaszán bemutatta a Salon des Indépendants kiállításon. 1914-ben Bretagne-ba, Saint Brieuc-be internálták. E periódusban készült tájképei, csendéletei és portréi (Pipázó, 1914; Matróz, 1916), valamint Paul Claudel: Kinyilatkoztatás (1916-17) c. misztériumához készített akvarell illusztrációja, a magyar művészetben visszafogottan jelen levő kubista irányzat nemzetközi rangú értékei. Az internálótáborban készített vízfestményein kísérletet tett a korai szintetikus kubizmus, az orfizmus és a szimbolizmus értékeinek ötvözésére. 1919 júniusában tért haza Franciaországból. Képein a látvány természethű ábrázolása egyre nagyobb hangsúlyt kapott. A Belvederében 1921 novemberében megnyílt kiállítása ezen út kezdete, későbbi állomásai pedig 1929-ben és 1930-ban a gyűjteményes kiállítása a Tamás Galériában, 1938-ban a Fränkel Szalonban, s 1943-ban és 44-ben a Műbarát Mária Valéria utcai kiállítási helyiségében. Műveire – különösen tájképeire – továbbra is jellemző a szilárd szerkezeti váz, a határozott konstrukció és ez karakteres jelenlétet biztosított számára a nagybányai hagyományokat tovább éltető polgári művészek között. A Képzőművészek Új Társasága alapító tagja volt, s a csoport valamennyi kiállításán részt vett. Martfűn, Baján, Zebegényben, Nagybányán, Szentendrén, a Balatonnál festett. 1930-ban a Szinyei Társaság tájkép díját nyerte Malom Nagybányán (1929) című képével, 1938-ban a XXI. Velencei Biennálén szerepeltek művei. 1941-ben a Szinyei Társaság nagydíját kapta. 1945 nem okozott lényeges stílustörést alkotótevékenységében. Több munkát ábrázoló festményt, grafikát készített, ám témái között továbbra is a tájkép volt a meghatározó. Utolsó éveinek nyarait Zsennyén töltötte, melynek eredményei lírai pasztell képei. 1952-ben a Képző- és Iparművészeti Szövetség Festőszakosztály elnöke. 1954-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki, 1960-ban Szocialista Munka érdemérmet kapott.

Irodalom

SZEGI P.: Gráber Margit, Perlrott Csaba Vilmos és ~ gyűjteményes kiállítása (kat., Ernst Múzeum, 1947)

T. O.: Gráber Margit, Perlrott Csaba Vilmos és ~ kiállítása az Ernst Múzeumban, Szabad Művészet, 1947/1.

FENYŐ A. E.: ~ festőművész - Szandai Sándor szobrászművész kiállítása, Szabad Művészet, 1949/3.

POGÁNY Ö. G.: ~ és Szandai Sándor (kat., Népművelési Központ, 1949)

~: A pasztell, in: A képzőművészet iskolája, Budapest, 1957

FENYVES: ~ kiállítása a Csók Galériában, Élet és Irodalom, 1958. szeptember

LÁSZLÓ GY.: ~ festőművész (kat., Csók Galéria, 1958)

FARKAS Z.: ~ hetvenéves, Művészet, 1960/12.

CSÁKI MARONYÁK J.: ~ búcsúztatása, Művészet, 1961/8.

M. BODNÁR É.: ~ (gyűjt. kat., bev. tan., biogr., bibl., Magyar Nemzeti Galéria, 1971)

SZABÓ GY.: Ár és fizetség, Élet és Irodalom, 1971. szeptember 11.

N. VARGA M.: ~ (kat., bev. tan., G. dell''''Incisione, Milánó, 1973)

SÁRKÁNY J.: ~: Matróz 1916, Képelemzés, Zalai Gyűjtemény 16. sz., Zalaegerszeg, 1981

SÁRKÁNY J.: ~ művészete az 1910-es években (kat., bev. tan., Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg, 1982)

SÁRKÁNY J.: ~ Paul Claudel: "L''''annonce faite à Marie" című művének illusztrációja, Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32. Pécs, 1987.

Egyéni kiállítások[szerkesztés]

Egyéni kiállítások

1947 • Ernst Múzeum, Budapest [Gráber Margittal, Perlrott Csabával] (kat.)

1949 • Fővárosi NépMűvelődési Központ [Szandai Sándorral] (kat.), Csók Galéria, Budapest

1971 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (kat.)

1973 • G. dell’Incisione, Milánó (kat.)

1982 • Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg (kat.)

1990 • Műgyűjtők Galéria, Budapest

1996 • Kieselbach Galéria, Budapest

Válogatott csoportos kiállítások[szerkesztés]

Válogatott csoportos kiállítások

1945 • Szinyei Társaság Jubiláris kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest

1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest

1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest

1959 • Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest

1964 • A Dunakanyar festői, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

1967 • A Gresham és köre. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár

1972 • Magyar avantgarde 1909-1930, München

1975 • Művészet Magyarországon 1900-1950, Kunstmuseum, Luzern

1979-1980 • Nyolcak és Aktivisták, Saint Étienne • London

1980 • Róma • Genova • Párizs

1981 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

1982 • Stockholm • Göteborg

1995 • Budapest 1886-1914, Musée des Beaux-Arts, Dijon

1995 • Utak Párizsba és Berlinbe, Magyar festészet a 20-as és 30-as években, Magyar Intézet, Berlin.

Művek közgyűjteményekben[szerkesztés]

Művek közgyűjteményekben

Fővárosi Képtár, Budapest

Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg

Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár

Janus Pannonius Múzeum, Pécs

Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Türr István Múzeum, Baja.


1905 és 1910 között az Iparművészeti Iskolában, Ujváry Ignác volt a mestere. 1908-ban tanulmányútra ment Velencébe, 1909-ben pedig Rómába, amelyre barátja, Bossányi Ervin kísérte el. 1910-től Párizsban tanult, ahol a kubizmus hívévé szegődött (Zöldségárus). Hazatérve a nagybányai tradíció és a kubizmus egységét kereste az impresszionizmus és kubizmus formajegyeinek ötvözésével. Képeit finom színvilág, lírai hangulat jellemzi. Több ízben járt tanulmányúton Párizsban, Hollandiában. 1921-ben a budapesti Belvederében, 1929-1931-ben a Tamás Galériában, 1961-ben a Csók Galériában rendezett gyűjteményes kiállítást. Rézkarcban is kimagasló eredményt ért el.

A farkasréti temetőben nyugszik. [1/7. (1/D.) parcella 1-46.]

Szobotka Imre (1890-1961) festőművész síremléke a Farkasréti temetőben.jpg

Egyéni kiállítások[szerkesztés]

  • 1947 • Ernst Múzeum, Budapest [Gráber Margittal, Perlrott Csabával] (kat.)
  • 1949 • Fővárosi NépMűvelődési Központ [Szandai Sándorral] (kat.), Csók Galéria, Budapest
  • 1971 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (kat.)
  • 1973 • G. dell'Incisione, Milánó (kat.)
  • 1982 • Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg (kat.)
  • 1990 • Műgyűjtők Galéria, Budapest
  • 1996 • Kieselbach Galéria, Budapest

Válogatott csoportos kiállítások[szerkesztés]

  • 1945 • Szinyei Társaság Jubiláris kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest
  • 1959 • Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest
  • 1964 • A Dunakanyar festői, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • 1967 • A Gresham és köre. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
  • 1972 • Magyar avantgarde 1909-1930, München
  • 1975 • Művészet Magyarországon 1900-1950, Kunstmuseum, Luzern
  • 1979-1980 • Nyolcak és Aktivisták, Saint Étienne • London
  • 1980 • Róma • Genova • Párizs
  • 1981 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • 1982 • Stockholm • Göteborg
  • 1995 • Budapest 1886-1914, Musée des Beaux-Arts, Dijon
  • 1995 • Utak Párizsba és Berlinbe, Magyar festészet a 20-as és 30-as években, Magyar Intézet, Berlin.
  • 2013 • Allegro Barbaro. Bartók Béla és a magyar modernizmus 1905–1920, Musée d’Orsay, Párizs[1]

Művei aukciókon, gyűjteményekben[szerkesztés]

Művek közgyűjteményekben[szerkesztés]

  • Fővárosi Képtár, Budapest
  • Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg
  • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
  • Janus Pannonius Múzeum, Pécs
  • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • Türr István Múzeum, Baja

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Jelenkor | Archívum | Magyar barbárok Párizsban (magyar nyelven). www.jelenkor.net. (Hozzáférés: 2017. június 5.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Szobotka Imre
A Wikimédia Commons tartalmaz Szobotka Imre témájú médiaállományokat.