Sziki cickafark
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Achillea aspleniifolia Vent. 1803 | ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sziki cickafark témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Sziki cickafark témájú kategóriát. |
A sziki cickafark (Achillea aspleniifolia) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe sorolt őszirózsafélék (Asteraceae) családjának őszirózsaformák (Asteroideae) alcsaládjában .
Elnevezése
[szerkesztés]Származása, elterjedése
[szerkesztés]A Kárpát-medencében endemikus, ú.n. pannon flóraelem.[1] A Nagyalföldön meglehetősen gyakori (Bokortanya).
Megjelenése, felépítése
[szerkesztés]Merev, felálló, szögletes szára a vízellátástól függően 20–80 cm magasra nő.
Szórtan álló, lándzsa alakú levelei nagyon mélyen, sok hasábra szeldeltek, a levélkék széle fűrészes (Növényhatározó). Levélszárnyai karéjosak vagy hasogatottak, tojásdad vagy hosszúkás cimpákkal.
Megdörzsölve szára és levele is a fehér virágú cickafark fajokéhoz hasonló, erős illatot áraszt (Növényhatározó), de mind a közönséges, mind a mezei cickafarkénál kevesebb hatóanyagot tartalmaz (Bokortanya). Nem mérgező.
Gyökérzete tarack, amiről intenzíven sarjad (Növényhatározó).
Sátorozó virágzata sok kis csöves és nyelves virágból áll (Növényhatározó). Virágának színe a talajtól függően a sötétbordós-lilástól a halvány rózsaszínig változó: kiszáradó sziken sötétebb, a nedves élőhelyeken világos (Botta, 1987). Nagyon ritkán feltűnnek fehér virágú egyedei is (Bokortanya).
Termése kaszat.[1]
Életmódja, termőhelye
[szerkesztés]Évelő. Nem csupán nedves szikeseken[2][3] jelenik meg, de egyéb üde gyepekben, sőt, mocsárréteken is. A szikesek közül a kevésbé sós talajú szoloncsákokon nő; a legjobban a kissé meszes talajokon érzi magát.
- A szikes és sziktelen területek határzónájára[4] jellemző cickórós szikes puszta (Achilleo-Festucetum pseudovinae) növénytársulás egyik karakterfaja;[5]
- a főleg a Velencei-tótól délre jellemző pitypangos sziki sásrét (Taraxaco bessarabicae-Caricetum distantis) növénytársulás jellegfaja;
- nő a meszes talajú kékperjés réteken (Succiso-Molinietum hungaricae)is.[6]
Ivartalanul szaporodva szobányi méretű foltokká is nőhet. Főleg a szárazabb élőhelyeken más növényeket teljesen kiszoríthat maga mellől.
Május–júniustól szeptember–októberig folyamatosan nyílik.
Felhasználása
[szerkesztés]Hosszú virágzása miatt kertekben az évelőágyak nyári dísze lehet. Nedvesebb talajon vezérnövényként kisebb csoportokba, szárazabb részeken párnanövénynek ültethető (Botta, 1987).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Első Magyar Dendeócse Társaság: Sziki cickafark. [2016. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 3.)
- ↑ Nyugat-magyarországi Egyetem: Alkalmazott növénytan, 12. előadás
- ↑ Tauber Tamás: Társulások Magyarországon
- ↑ Zalatnai Márta, 2008: Alföldi gyeptársulások határainak szerkezete és kapcsolata edafikus háttértényezőkkel. Doktori értekezés, Szegedi Tudományegyetem.
- ↑ Molnár Zsolt: A hazai szikes növényzet magyar nyelvű tudományos szakszókincsének változása az elmúlt másfél évszázadban. Kanitzia 18:29–52., Szombathely, 2011. [2016. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 3.)
- ↑ 12.1.1.2. Meszes talajú kékperjés rét (Succiso-Molinietum hungaricae /Komlódi 1958/ Soó 1969)
Források
[szerkesztés]- Botta, 1987: Botta Pál, 1987: 88 színes oldal a vízi- és a mocsári növényekről. Mezőgazdasági, Budapest. 88 oldal. ISBN 963 232 412 9 Archiválva 2016. április 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Növényhatározó: Növényhatározó: Sziki cickafark Archiválva 2016. április 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Bokortanya: Élő bokortanyák: Sziki cickafark
